Paizs Goebel Jenő, Gőbel Jenő Dezső Gyula (Budapest, 1896. június 4. – Budapest, Ferencváros, 1944. november 23.)Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3544./1944. folyószáma alatt. magyar festőművész, a 20. század első felében a modern festészet egyik jeles képviselője.
Életpályája Gőbel Mihály selyemfestő és Liebmann Tekla Piroska fia. Az Iparrajziskola üvegfestő részlegében tanult 1915-16-ban, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. mesterei voltak Zemplényi Tivadar és Réti István. Tehetséges festőnek bizonyult már pályája elején is, ezért a Szinyei Merse Pál Társaságtól 1924-ben megkapta a Nemes Marcell ösztöndíjat, így el tudott menni Párizsba, ahol főleg Paul Cezanne és Giorgio de Chirico művészete hatott rá. Dolgozott Barbizonban, a nagy elődök közül a magyar Paál László festészetét tanulmányozta behatóan. Az 1920-as évek közepén Nagybányán is alkotott, majd 1928-29-ben egyik alapító tagja a Szentendrei Festők Társaságának, s tagja lett a KUT és a KÉVE művészeti csoportosulásoknak, a Munkácsy-céhnek. 1928-ban megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíját. 1929-ben a barcelonai világkiállításon ezüstéremmel jutalmazták.
Párizsban a Galerie Zodiaque-ban rendezték meg gyűjteményes kiállítását 1925-ben. Az Ernst Múzeumban volt kiállítása 1925-26-ban, majd 1935-ben. 1943-ban csoportos kiállításon szerepelt az Alkotás Művészházban. A vegyes technika alkalmazásával képei egyre artisztikusabbak, finomabban árnyaltak, vidámabbak lettek, vékony-vonalas finom ecsetkezelése emlékeztetett az üvegfestési technikára (Szentendrei kishíd 1934; Havazik 1939; Lola a kertben 1942), de később, a háborúhoz közeledve szürrealisztikus víziókat festett, például Vízió 1944.
Emlékkiállításai
Emlékkiállításokat rendeztek tiszteletére 1948-ban a Fővárosi Képtárban, 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában, 1995-ben a Ferenczy Múzeum Szentendrei Képtár és Kamaratermében, 2009-ben a Budapesti Történeti Múzeumban. 2006-ban a Haas Galériában (Budapest) rendeztek kiállítást a KUT művészcsoport alkotásaiból, a jeles társulatban szerepelt Paizs Goebel Jenő.A következő KUT-tagok alkotásai szerepeltek: Barcsay Jenő, Dési Huber István, Frank Frigyes, Ilosvai Varga István, Karikás Ilona, Kmetty János, Medveczky Jenő, Modok Mária, Paizs Goebel Jenő, Schubert Ernő, Sugár Andor és Szin György.
Művei (válogatás)Lista a Képzőművészet Magyarországon honlapja nyomán.
Olajfestmények
Festő és modell (Vénusz) (1923 magántulajdonban) Szent Sebestyén (1927 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Vihar után (Eső után) (1927 magántulajdonban) Kékruhás nő (c. 1927 magántulajdonban) Fürdő nők (1928 magántulajdonban) Tulipánok (1928 magántulajdonban)
Vegyes technika
Aranykor: Önarckép galambokkal (Tempera, fa, 1931 MNG) Csendélet (Tempera, furnér, 1932 Janus Pannonius Múzeum, Pécs Tél (Olaj, fa, 1932, MNG) Lepkék (Őserdőben) (Tempera, farostlemez, 1933, Ferenczy Múzeum, Szentendre Őserdőben II (Olaj, tempera, fa, 1933, Ferenczy Múzeum, Szentendre) Patakpart (Tempera, fa, 1934, Ferenczy Múzeum, Szentendre) Madárdal (Tempera, fa, 1934, Ferenczy Múzeum, Szentendre)
Művésztelepi és társasági tagsága
Nagybányai művésztelep Szentendrei művésztelep KUT KÉVE
Jegyzetek
Források Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Paizs Goebel Jenő lásd 327-328. p.
Külső hivatkozások Művei a Képzőművészet Magyarországon honlapján Élete, munkássága, néhány képe az artportalon Paizs Goebel Jenő aláírása, fotója és 47 festménye, grafikája fotóval
További információk Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő művészete (monográfia), Budapest, 2009
Kategória:Magyar festők Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Nemes Marcell-díjasok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek