Ungsasfalva (Orlyava, ) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése Ungvártól és Szerednyétől délkeletre fekvő település. Átfolyik rajta a Sztára.
Története Nevét 1417-ben „Orlyava” alakban, mint királyi birtokot említette oklevél. A birtokot az évben kapta a Nagytárkányi család királyi adományként Zsigmond királytól több beregi birtokkal: Benedeki, Zsukó, Kalnik és Ófalu birtokokkal együtt. Orlyavát azonban nem sokkal ezután Perényi Miklós királyi lovászmester kapta meg új királyi adományként.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORLYAVA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Bereg Vármegyének szélénél, határja közép termékenységű, vagyonnyai meg lehetősek.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orlyova, (Irlyava), orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Szerednyéhez délre 1 mfdnyire, Beregh vgye szélén: 2 romai, 348 g. kath., 7 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. hegyes határ. F. u. Péchy, Kende, Kmoskó, gr. Klobusiczky.”
1910-ben „Ungsasfalva” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járáshoz tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 503 lakosából 9 magyar, 91 német, 403 ruszin volt. A lakosok közül 414 görögkatolikus, 89 izraelita volt.
Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma 1771-ben már állt. Anyakönyvet 1781-től vezetnek.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései