A Dayal-rigó (Copsychus saularis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.
Banglades hivatalos madara.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Gracula nembe Gracula Saularis néven.
Alfajai Copsychus saularis adamsi Elliot, Copsychus saularis amoenus (Horsfield, 1821) Copsychus saularis andamanensis Hume, 1874 Copsychus saularis ceylonensis P. L. Sclater, 1861 Copsychus saularis erimelas Oberholser, 1923 Copsychus saularis masculus Ripley, 1943 Copsychus saularis musicus (Raffles, 1822) Copsychus saularis nesiarchus Oberholser, 1923 Copsychus saularis pagiensis Richmond, 1902 Copsychus saularis pluto Bonaparte, 1850 Copsychus saularis prosthopellus Oberholser, 1923 Copsychus saularis saularis (Linnaeus, 1758) Copsychus saularis zacnecus Oberholser, 1912
Előfordulása Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, mangroveerdők, lombhullató erdők és cserjések, valamint szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 21 centiméter beleértve a farkát is, amelyet általában felfele tart, testtömege 36-43 gramm. Alakja hasonlít a vörösbegyéhez, de a farka hosszabb. A hím feje, háta és torka fekete, szárnyán egy fehér csík található. Hasa és a farkának az alja fehér, teteje szürke. A tojónak ott szürke, ahol a hímnek fekete, így könnyen megkülönböztethetőek. 220px|bélyegkép|A hím220px|bélyegkép|a tojó200px|bélyegkép|és egy fiatal Életmódja Tápláléka főleg rovarokból áll és más gerinctelenekből.
Szaporodása Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, egyes helyeken januártól júniusig. Fészekalja 4–5 ovális, halványkék, barna foltos tojásból áll. A tojó csak 8–14 napig ül a tojásokon. A fészek rendelkezik egy erős szaggal. A tojók többet foglalkoznak a fiókákkal mint a hímek, a hímek ebbe az időszakba nagyon agresszívak és védik a területüket.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Copsychus Kategória:Madárfajok Kategória:Banglades madarai Kategória:Bhután madarai Kategória:Brunei madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:India madarai Kategória:Indonézia madarai Kategória:Laosz madarai Kategória:Malajzia madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Pakisztán madarai Kategória:A Fülöp-szigetek madarai Kategória:Szingapúr madarai Kategória:Srí Lanka madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Vietnám madarai