Arlon járás egyike a belgiumi Luxembourg tartományban található öt járásnak. A járás területe 317,28 km², lakossága 56392 fő (2008. január 1-jei adat), egyike Belgium legritkábbak lakott területeinek.Forrás: Statbel A járás központja Arlon város.
A járás területe megegyezik a franciául Pays d'Arlon néven ismert, Luxemburg nagyhercegséggel szomszédos körzettel, ahol a lakosság hagyományosan a luxemburgi nyelvet beszélte, az idősebb korosztály még ma is azt használha a hétközbapokban.
Története Az arloni járást 1823-ban hozták létre az Arlon és Messancy kantonok, Luxemburg járás egyesítésével, illetve a korábban Neufchâteau és Diekirch járásokhoz tartozó települések idecsatolásával. 1843-ban, a holland-belga határ végleges kijelölésekor a járástól 18 települést elcsatoltak. 1906-ban került sor a belga Aubange és a francia Halanzy települések közötti határ végleges kiigazítására. A járás határát utoljára 1977-ben a belga közigazgatási reform során módosították, amikor Meix-le-Tige és Hachy településeket Virton járáshoz csatolták.
A járás települései Önálló települések: Arlon Attert Aubange Martelange Messancy
Résztelepülések: Athus Autelbas Bonnert Guirsch Habergy Halanzy Heinsch Hondelange Nobressart Nothomb Rachecourt Sélange Thiaumont Toernich Tontelange Wolkrange 250px|thumb|right|Arlon járás településeinek térképe (a hozzájuk tartozó külterületekkel)
A népesség alakulása
Forrás:1806 és 1970 között=népszámlálások; 1980 után= lakosok száma január 1-jén a népességnyilvántartóban
Helyi kultúra thumb|right|A Pays d'Arlon térség zászlója Az arloni járás nem csak elvont, adminisztratív egység, hanem egy sajátos kulturális régió is: a járás határain megegyeznek a luxemburgni nyelvjárás nyugati határával. A 19. századi felmérések alapján a lakosság túlnyomó része a német nyelvi közösséghez tartozónak érezte magát. Azonban a tartomány és a járás adminisztratív nyelve a francia volt és lassan megindult a francia kultúra és nyelv térhódítása. Ehhez még hozzájárult a francia piacra termelő helyi acélipar, illetve a közelben található Longwy francia város, ahol az arloni járás számos lakója talált munkát. Az első és a második világháború utáni németellenes érzések eredményeként a helyi lakosok végleg eltávolodtak a német kulturális gyökerektől: 1910 és 1920, illetve 1930 és 1947 között a németajkú lakosság aránya drámaian csökkent.
A legutolsó, 1947-es nyelvi felmérés eredményeként, amikor a lakosság nagy többsége francia anyanyelvűnek regisztrált, a nyelvi határok 1962-es kijelölésekor a tartományban nem kaptak kiváltságokat sem a német, sem a luxemburgi nyelvet beszélők. A luxemburgi nyelvet beszélők száma azóta is folyamatosan csökkent, bár napjainkban a szomszédos nagyhercegségben munkát vállaló belgáknál jelentős előnynek számít a nyelv ismerete.
1990. után a helyi luxemburgi kultúra elismertsége és támogatottsága ismét nőtt, számos településen az utcaneveket "visszaluxemburgiasították", azaz az eredeti luxemburgi nevet tüntetik fel. A helyi Arelerland a Sprooch kulturális egyesület pedig nyelvtanfolyamot indított a luxemburgi nyelvet elsajátítani szándékozók részére.
Lásd még Bastogne (járás) Marche-en-Famenne (járás) Neufchâteau (járás) Virton (járás)
Jegyzetek
Fordítás
Külső hivatkozások Arelerland a Sprooch Project Pericles Arelerland
Kategória:Luxemburg tartomány