Bicsérdy Béla (Zenta, 1874. február 22. Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmusA születési anyakönyvi kivonata szerint 1874. február 22-én, Zentán született, bár a korabeli sajtóban más születési adatok is megjelentek. Életrajzírója, Áprily Zoltán alapján maga Bicsérdy hamisította meg a születési adatait. – Billings, Montana, 1951. december 7.) életreformer. A róla elnevezett bicsérdyzmus Nyelvtanilag helyesen „y”-nal kell írni (vö. adyzmus). https://e-nyelv.hu/2023-03-21/bicserdyzmus/ táplálkozási formának, életmódnak és egyben eszmének a népszerűsítője.

A „Mestert” az 1920-as évek Magyarországán és Erdélyben szinte mindenki ismerte. A rendszerének középpontjában a nyerskoszt-fogyasztás (nyers vegán diéta), a rendszeres böjtölés, valamint a természetközeli életmód állt, amelyekről azt hirdette, hogy képesek az emberi életet a végtelenségig meghosszabbítani és minden betegséget meggyógyítani. Rengetegen éltették és követték, majd a tömeg kiábrándulva az általa hirdetett „világmegváltó” elképzelésekből, igyekezett mielőbb elfelejteni őt magát és tanait.Magyar Ilona: Legenda és valóság Mozgalma lassan feledésbe merült, majd az 1989-ben bekövetkező rendszerváltás után újra felfedezték.

Életpályája Fiatalkora 1874-ben a vajdasági Zentán született. Apja, Bicsérdy János (1829–1908) rajztanárként ekkor ott kapott állást, majd a család az erdélyi Fogarasra települt. Bicsérdy Béla már ott tett kereskedelmi érettségit, majd Berettyóújfaluban, Ungváron, Nagybereznán, majd 1916-ig ismét Fogarason dolgozott adótisztként.

Egy szerelmi viszonyból következően 20 éves korában súlyos nemi betegséggel, kankóval fertőződött meg,A korabeli cikkek többsége szerint szifiliszes volt. Életrajzírója, Áprily Zoltán, 2022-ben megjelent könyvében ázsiai kankót ír, bár később Bicsérdy a szifiliszt is elkapta, de abból nagyon hamar kigyógyult. amely megváltoztatta az életét, új irányt szabva annak. Az akkori orvostudomány képtelen volt kigyógyítani a betegségéből.

Megtanult franciául, németül, angolul. Többször utazott Németországba, de járt Franciaországban és Angliában is, gyógykezelései és ismereteinek fejlesztése céljából.Dr. Oláh Andor: A bicsérdyzmus lényege, Életerő folyóirat, 1994. aug. 2.

1900 körül vegetáriánus lett, majd később főleg gyümölcsökön, nyers zöldségféléken, kenyéren, illetve nyers tejtermékeken élt.

Már kamaszként elhatározta, hogy nagyon erős lesz, és ifjúkorától aktívan sportolt, majd atlétikai versenyeket is nyert. A 20. század elején Theodor Siebert, Európában elismert német testedző Bicsérdyt az akkori világ legerősebb emberei egyikének minősítette.Illustrierte Athletik-Sportzeitung, 1902. 05. 10. Bicsérdy, a saját állítása szerint több világcsúcsot is megdöntött súlyemelésben, de nem ismert egyetlen olyan rekordja sem, amit egy hivatalos sportbizottság hitelesített volna.

1904 májusában írta róla a kolozsvári Nemzeti Hírlap: „Bicsérdy Bélának a neve külföldön, főleg Német- és Angolországban fölötte ismert és őt tartják az angol Sandow után a világ legerősebb akrobatájának. A német sportlapok egyidőben, midőn Berlinben, Hamburgban stb. a különböző tornázó és sport-egyletekben bemutatkozott telve voltak nevével; s több előkelő angol folyóirat ékes czikkek kiséretében közölte arczképét a magyar vegetáriánus erőművésznek, akit pedig hazájában alig, sőt nem ismernek... Már ifjúkorában egyik legjobb tornázó volt. Később vegetáriánus, anti alkoholista és anti nikotinista lett, s úgy tapasztalta, hogy az erőgyakorlatokat sokkal szabatosabban, sokkal könnyebben és nagyobb eredménynyel tudja végezni. Majd Németországba ment ki, a hol leghíresebb sportirók és szakértők előtt mutatkozott be. Theodor Siebert, a Németországban legismertebb sportkönyv, a Cathekism der Athletik írója művében érdekes statisztikát ad bámulatos súly emeléseiről. Így 1901-ben Boroszlóban... fekve.. a 150 kg-t 16-szor, a 162 kg-t 8-szor, a 188 kg-t pedig egyszer emelte fel... Fölöttébb sok külföldi bajnoki díjnak a nyertese, így legutóbb is a müncheni nemzetközi versenyen a súlyemelés második díját vitte el. Németországban járta alkalmával különös előszeretettel írtak róla a vegetáriánus közlönyök, melyek úgyszólván reklámot csináltak a nevéből a vegetárianizmusra... Különösen hangsúlyozza azt, hogy a mióta növényevő, sokkal nagyobb rekordot ért el a súlyemelésben és más erőművi mutatványokban.”.. Nemzeti Hirlap 1904-05-06 / 30. szám

Bicsérdy rengeteg táplálkozástani kutatást folytatott és a tapasztalatszerzés jegyében különböző kísérletek százait hajtotta végre magán. Ezek a kísérletek nagyrészt böjtből és különféle izzasztókúrák kombinációjából álltak, nagy hangsúlyt fektetve a helyes táplálkozás kialakítására is.Bicsérdy Béla: Pesterzsébeti értekezések sorozata

Tanulmányozva a természetes életmód gyógyhatásait, kankóját nagy mértékben sikerült visszaszorítania, korának másik rettegett és gyógyíthatatlannak nevezett betegségéből, a szifiliszből viszont teljesen kigyógyította magát.A kortársa, Ady Endre ebben halt meg. A kopasz Bicsérdy visszanyerte hajzatának nagy részét, és saját állítása szerint három – korábban elvesztett – foga is visszanőtt.Bicsérdy Béla: Bölcsesség könyve

1909-től naponta tartott ingyenes előadásokat magánszemélyeknek. Jóval később már nagy számú értelmiségiek (újságírók, tanárok, papok stb.) vettek részt több előadásán.

Az I. világháború idején jóbarátja, Némäti Kálmán segítette sok mindenben, budapesti tartózkodása idején.

Fénykora 1921 júliusában, Nagyszebenben kezdte meg rendszeres nyilvános előadásait. Eleinte ingyen, később belépődíjat szedett, hogy utazásait és könyveinek kiadását finanszírozhassa. 1922 elején írta egy kolozsvári lap, hogy néhány hónappal korábban a város különböző pontjain nagy zöld plakátok jelentek meg egy bizonyos Bicsérdy Béla nevével, aki foglalkozásaként azt írta oda, hogy „megváltó“, és előadást hirdet.Kolozsvári Tükör 1922-02-23 : Egy műkedvelő Messiás - vagy : aki azt hiszi, hogy föltalálta a puskaport. Nem újdonság a tápmegvonási kísérlet. Online hozzáférés

1923-tól rendszeresen megjelentetett könyveiben reformétrendjéhez, amelyben a koplalás és a nyerskoszt-fogyasztás dicséretét hirdette, komplett filozófiai rendszert is tálalt. Könyveiben közölte a módszere által meggyógyított személyek hálaleveleit is. Ugyanakkor a hivatásos orvosok többsége (nem mindegyik) sarlatánnak tartotta őt, és elmarasztalóan nyilatkoztak róla. Bicsérdyt ez nem zavarta tanai hirdetésében. Azt állította, hogy az egyén mindent elérhet, ha fizikumát helyes táplálkozással rendben tartja. Kérkedett, hogy olyan képességeket fejlesztett ki magában, amivel addig nagyon kevesen rendelkeztek. „Mester lettem”– hangoztatta elhivatottságának érzékeltetésére. „Más vagyok, mint ti. Nekem már megnyíltak a szemeim és látni tudok velük, nem úgy mint ti.”Keleti Újság, 1921. okt. 23.

Pár év leforgása alatt bejárta egész Erdélyt, több száz előadást tartva az összes nagyobb erdélyi városban. 1924 végén már állította, hogy Erdély területén több mint ezer embert mentett meg a haláltól.Ellenzék, 1924-12-18 / 3. oldal

Fogarason megjelentette A halál legyőzése című művét, amely nagy visszhangot váltott ki. Magyarul és románul megjelenő könyvei az élet több évszázadig való meghosszabbítását ígérték.

Saját magát Zoroaszter (Zarathustra) és Krisztus után a következő egyetemes mesternek nevezte, akinek az a feladata, hogy az emberiségnek világosságot nyújtson és utat mutasson. „A mesterek felemelik szavukat tévelygő embertársaik érdekében és igyekeznek visszavezetni őket a helyes útra.”Keleti Újság, 1921. szept. 21.

A magas, szikár, elegánsan öltözködő és választékosan társalgó Bicsérdy karizmatikus személyiség volt, rendkívül népszerű lett és tanításai nagyon gyorsan terjedtek. Bicsérdy hívei egyre sokasodtak, egész mozgalom alakult ki tanainak népszerűsítésére. Ők voltak a „bicsérdysták”, a társadalom valamennyi rétegét képviselve.A témához kevésbé értő kortársak a sima vegetáriánusokat is gyakran bicsérdistáknak nevezték.

Soós Gábor orvos 1925-ben kiadott műve alapján csak Erdélyben kezdetben 12–15 ezer híve volt, köztük tizenkét orvos.Dr. Soós Gábor: Bicsérdy láz (1925) Magyarországon, Jugoszláviában, Szlovákiában pedig akkor volt a mozgalom kibontakozóban.

1926-ban, amikor már Magyarországon is tombolt a Bicsérdy-láz, már sokkal több híve lehetett. „Nincsen ma már olyan ember még a legfélreesőbb faluban sem, aki legalább hírből ne hallott volna valamit a bicsérdyzmusról.” – írta a kortársa.Dr. Soós Gábor: Bicsérdy Béla, a természetes gyógy- és új életmód feltalálója, 1926.

Erdélyben valóságos tömeghisztéria alakult ki. A romániai, majd a magyar orvosok egy része hajszát is indított a kuruzslással vádolt Bicsérdy ellen, és az egészségügyi főfelügyelőségtől vizsgálat megindítását követelték. Több előadását betiltották. Ez azonban hatalmas ellentiltakozási hullámot váltott ki. Az egészségügyi főhatósághoz beérkezett több ezer tiltakozó levél hatására (melyben az emberek gyógyulásaikról számoltak be) az ellene folyó vizsgálatot megszüntették.Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a Bicsérdyzmus

Több bicsérdysta étkezde is nyílt Erdélyben. Követői közé tartozott többek között Tóth Menyhért, Lévai Lajos, Magyar Ilona, Balázs Ferenc, Kiss Elek, Fráter Loránd, Táray Ferenc, Törös Olga , Baktay Ervin,transindex: A súlyemelő rekordertől az alma és tökmagrágás apos­toláig Lovas Antal, illetve rövid ideig Prohászka Ottokár és Kosztolányi Dezső is.http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/kosztolanyi-dezso-ebedje Érdeklődést mutatott az eszme iránt Edmond Bordeaux Székely, Kulin György, Weninger Antal is. Több ízben hallgatta előadását Babits Mihály és Darányi Kálmán. Budapesti otthonában többször felkereste Bartók Béla és Kodály Zoltán.Schirilla György: Vegetáriánuskönyv

thumb|A Bicsérdyzmus című lap eleje (1925) Könyvet írt róla, illetve vele kapcsolatban Dr. Soós Gábor orvos,Bicsérdy láz (1925)Dr. Soós Gábor: Bicsérdy Béla a természetes gyógy- és új életmód feltalálója, melynek követése estén mindenféle belső szervi betegségből ki lehet gyógyulni, megifjodni és sokáig élni. Oradea-Nagyvárad, Tiszántúli Hírlap k.nyomda, (1926) Dr. Fejér Miklós orvos,Fejér Miklós: Üzenet a gyógyíthatatlan betegeknek (1929) valamint Törös Károly iskolaigazgató.Törös Károly: 100 évig fiatalon. Hogyan őrizzük meg fiatalságunkat, egészségünket és teljes munkaképességünket a mai átlagos életkor kétszereséig. Debrecen, 1932. Városi ny. 102 l. Fűzve, kiadói borítékban.

Hívei Petrozsényban indítottak lapot Az Emberiség érdekében! Bicsérdyzmus (1925), majd Bicsérdyzmus cím alatt (1925-26), illetve Marosvásárhelyen Vegetárius néven (1925).

Követői az erdélyi Lippa melletti Lippafüreden (Băile Lipova) „bicsérdysta szanatórium” megnyitását tervezték, illetve 1926 táján magyar követői fiókegyesületeket és asztaltársaságokat alapítottak Debrecenben, Szegeden és más városokbanÉlet és Tudomány 1968. III. és több nyerskosztos telep is létesült vagy próbált létesülni az országban (Szolnok, Vác, a Fertő-tó környéke). bélyegkép|230px|right|Ada Kaleh szigete a 20. század elején Az ellentábor sem tétlenkedett, Károly Sándor újságíró például a nemesen egyszerű Bicsérdy, a gyilkos! címmel adott ki egy pamfletet a „legújabb tömegőrület” vezéréről,Károly Sándor: Bicsérdy, a gyilkos! Röpirat a legújabb tömegőrületről. A „Mester” súlyos tévedéseiről, áltudományáról, kitűnő üzleti zsenijéről és a félrevezetett tanítványokról tudósít ez az írás. A gondolkodó, érző és még meg nem mérgezett embereket keresi a szerző. Arad, Phönix kny., 1925. amelyben százak meggyilkolásával vádolta a Mestert, ugyanis csakugyan hívei közül – még ha az adat túlzó is volt – számosan belehaltak a koplalásba.

Juhász Gyula kuruzslónak nevezte, „akinek szektája alakult a hozzá hasonló félműveltekből és egész bolondokból” Délmagyarország: Nem kérünk Bicsérdyből, 1926. május 28. és több újságcikkben is hevesen támadta, Karinthy Frigyes pedig próbált tréfát űzni belőle.Az Est, 1926. márc. 28. Karinthy Frigyes: Utolsó szavam a Bicsérdy-ügyben!