thumb|right|250px|Perui borsfa lombja érett gyümölcsökkel A perui borsfa (Schinus molle) a szappanfavirágúak (Sapindales) közé tartozó szömörcefélék (Anacardiaceae) családjának egyik faja. Rendszertanilag nem rokona a borsnak (Piper nigrum).

Származása, elterjedése Dél-Amerikából származik. Nemcsak Peruban honos, de nő a kontinens minden, trópusi éghajlatú részén Argentínától Mexikóig. Mexikóban az északnyugati államok és a Yucatán-félsziget kivételével szinte minden állam területén megtalálható. Fűszer-, illetve dísznövényként több, trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú vidékre is betelepítették, így például: Madeirára, a Hawaii-szigetekre, a Mediterráneumba.

Madeirán a sziget déli partján ültetik dísznövényként a tengerparti sávban, mintegy 400 m magasságig, leginkább Funchalban, ahol több parkban és kertben is megtalálható — a Szent Katalin parkban több változata is.

Megjelenése, felépítése Nagyjából 8 m magasra növő fa. Lecsüngő ágai a szomorúfűzre emlékeztetnek. Letört hajtásai, elmorzsolt levelei egyaránt a borséra emlékeztető illatot árasztanak. Jelentéktelen külsejű virágai fehéres árnyalatúak.

Rózsaborsnak nevezett termései körülbelül 4 mm-es, gömbölyű, egymagvas, vékony csonthéjú bogyók. A bogyókban viszonylag sok a cukor (amitől édeskések) és 3-5% az illóolaj (amitől aromásak). Terpéntartalmuk miatt ízük a borókabogyóéra emlékeztet.

Életmódja, élőhelye Egyáltalán nem fagytűrő, már a 10 °C alatti hőmérsékletet is rosszul viseli.

Felhasználása Az érett bogyókat megszárítják és sólében áztatják. A rózsaborssal elsősorban díszítik az ételeket: a szárított bogyókat összekeverik egyéb borsfajtákkal, és átlátszó borsőrlőben ékítik velük az asztalt. Fűszerként nem érdemes bors helyett használni, mivel azt nem pótolja, a rózsapiros szemek íze nagyon gyenge. Túlzott fogyasztásuk némelyeknek légzési nehézséget okozhat, illetve irritálhatja a nyálkahártyát. Nagyobb mennyiségben az emésztőrendszerben émelygéssel és hányással járó gyulladást okozhat.

Az európai piacokon forgalmazott rózsaborsot Réunion szigetétől hozzuk be, de az nem a perui, hanem a piros rózsabors termése — ezt a szigeten nagyüzemileg termesztik.

Dísznövényként is gyakran ültetik.

Jegyzetek

Források Terebess fűszerkalauz Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 27.

Kategória:Szömörcefélék Kategória:Növényfajok Kategória:Madeira növényvilága Kategória:Hawaii növényvilága Kategória:Florida növényvilága Kategória:Peru növényvilága Kategória:Argentína növényvilága Kategória:Sinaloa növényvilága Kategória:Durango növényvilága Kategória:Zacatecas állam növényvilága Kategória:Aguascalientes állam növényvilága Kategória:Coahuila növényvilága Kategória:Új-León növényvilága Kategória:San Luis Potosí növényvilága Kategória:Hidalgo növényvilága Kategória:Querétaro növényvilága Kategória:Guanajuato állam növényvilága Kategória:Jalisco növényvilága Kategória:Michoacán növényvilága Kategória:Guerrero növényvilága Kategória:México növényvilága Kategória:Morelos növényvilága Kategória:Tlaxcala növényvilága Kategória:Puebla állam növényvilága Kategória:Oaxaca növényvilága Kategória:Veracruz növényvilága Kategória:Chiapas növényvilága