Komáromszentpéter (szlovákul Svätý Peter, korábban Dolný Peter, általánosan használt nevén Szentpéter) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Fekvése Szentpéter Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, a Dzsinzsa-patak mentén. Közigazgatási területe 34,3 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a mátyusföldi síkságon át egészen az Öreg-Nyitráig.
Szentpétert délről Komárom, Hetény, Izsa és Marcelháza, keletről Újpuszta és Madar, északról Perbete, Újgyalla és Ógyalla határolja.
Élővilága
Szentpéteren egy gólyafészket tartanak nyilván 2012 óta, ebben 2013-ban 4 gólyafióka nevelkedett. 2014. március 13-án a gólyafészket alátétre helyezték, majd a költésből 2 fióka volt. 2015 óta nem volt fióka.
Nevének eredete
A legkorábbi fennmaradt írott forrásokban templomos helyként a templom védőszentje után egyszerűen Szent Péter különböző latin és magyar formáiban jelent meg. 1909-ben a Komáromszentpéter hivatalos magyar formát állapították meg,Belügyi Közlöny XIV/13, 155 (1909. március 21.) Komárom vármegye községeinek, valamint ezen vármegye és Komárom város területén fekvő egyéb lakott helyek neveinek megállapítása. de ennek használata már korábbról is eredeztethető. Az első bécsi döntést követően újból és mindvégig ezt a hivatalos magyar formát használták.Lásd például Belügyi Közlöny 1938/56, 1212 A visszacsatolt felvidéki területeken és azokkal határos részeken alakított vármegyék járás beosztása.
Az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének melléklete értelmében a szlovákiai közigazgatásban használható magyar forma Szentpéter (ezt használják az önkormányzatok a hivatalos érintkezésben és ez szerepel többek között a helységnévtáblákon is).Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet mellékletének módosítása. A kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem (Szlovákiában legalább 5 Szentpéter létezik, ebből az utolsó hivatalos magyar névadási hullám alapján az egyszerű alakú Szentpéter Liptóban található), mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű (kiváltképp e falu esetében is).Új Szó 2011. december 21. A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,Új Szó 2022. július 26. tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos helynévnek.
Története Területe már az bronzkorban is lakott volt, sírokat, szláv és honfoglalás kori temetőt tártak fel határában. Az 1332-ben épült Szent Péter-templom mellett létesült, ekkoriban Sanctus Petrus (Zenthpeter) néven említik és a komáromi vár birtoka volt. A török portyázások idején csaknem teljesen elpusztult, 1659-ben a Zichy-család kapta adományba. 1849-ben harci cselekmények színhelye, a közeli erdő szélén táboroztak a béketárgyalások idején az orosz egységek, a helyet ma is Muszkakőnek hívják.
Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községről: "Szent-Péter, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 3/4 mfd. 1190 r. kath., 997 reform., 23 zsidó lak., kath. és reform. anyaegyházakkal. Határának nagyobb része róna, kisebb részben dombos. Földje fekete és sárga homok, de mind a mellett igen termékeny; rétjeit a Zsitva árjai rongálják. Van itt 109 1/2 egész urbéri telek, szőlőhegy, uradalmi szeszgyár, és jeles birkatenyésztés. Birja gr. Zichy Miklós, de hajdan a komáromi várhoz tartozott."
A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1928-ban leégett az egyik műmalom.Komáromi Lapok 49/25, 3 (1928. február 28.)
A második világháború után a község lakosságának mintegy egynegyedét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákokat telepítettek.
2010. júniusában a Dzsinzsa-patak áradása súlyos károkat okozott a községben.
Födémes A Komárom vármegyei Fedemes iuxta harsan alakban maradt fenn első ismert említése, amikor IV. Béla az esztergomi érsekégnek adományozta.DLDF 285450; Knauz Nándor 1863: Az esztergomi főegyháznak okmánytára I. Esztergom (Magyar Sion kny.), 28-29 No. 35; CDS II, 55 1280-1285 között az érsekség elcserélte a Scech nemzetséggel egy hetényi birtokért.DLDF 248146-248147; MES II, 102, 176 Tomáš Sitár szerint még 1417-ben is felbukkan a forrásokban, amikor Zsigmond király utasítást ad, hogy ha igazolást nyer a Komáromi vár szolgáltassa vissza az esztergomi érsekség 2 birtokát.DLDF 248577; Sitár 2023, 134 szerint Sceuleus (Hetény része) az egyik település, azonban ilyen alakú olvasat nem lehetséges; Mályusz Elemér 1999: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18). Budapest, 253 No. 835 szerint Zeblebs (Zevlevs ?), a mutatóban Zelebegre hivatkozik, további azonosítás nélkül. Zelebeg Komárom vármegyei települést (DLDF 44559; Fejér 1835 VII/3, 32; Wenzel 1861, 13; Czinár 1866, 504) Patas (1932 A csallóközi halászat történetéhez. Komáromi Lapok 53/57, 2-3 (július 23.); Lovicsek Béla 1977: Csilizközi változások. A Hét 22/12, 2-3 (március 26.); Marczell Béla 1982: A Csilizköz és lakói. 1. Patas. Múzeumi Híradó 6, 17; Kopasz Csilla 1984: Látogatóban a Csilizközben. Új Szó 17/40, 4 (október 5.)), vagy Nagyszentjános határában feltételezik (Sitár 2023, 130-131 Erebe).
Népessége
1880-ban 2376 lakosából 2297 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 2959 lakosából 2881 magyar és 32 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben a községnek 2851 lakosa volt, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) pedig csehszlovák nemzetiségű.http://www.foruminst.sk/hu/9/lexikon/0/a_csehszlovakiai_magyarok_lexikona_1918_tol/1
1930-ban 2979 lakosából 2677 magyar, 240 csehszlovák, 17 zsidó, 6 német, 7 egyéb nemzetiségű és 32 állampolgárság nélküli volt.
1941-ben 3136 lakosából 3111 magyar és 12 csehszlovák volt.
1970-ben 3277 lakosából 2456 magyar és 809 szlovák volt.
1980-ban 3135 lakosából 2330 magyar és 782 szlovák volt.
1991-ben 2671 lakosából 2012 magyar és 626 szlovák volt.
2001-ben 2621 lakosából 1930 (73,6 %) magyar, 675 (25,8%) pedig szlovák nemzetiségű volt. Ugyanebben az évben 1996 (76,1 %) római katolikus, 291 (11,1%) református, 170 (6,4 %) evangélikus vallású lakosa volt a községnek.
2011-ben 2734 lakosából 1870 magyar (68,4 %) és 780 szlovák (28,5 %) volt.
2021-ben 2735 lakosából 1776 magyar, 806 szlovák, 5 cigány, 11 egyéb és 137 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Gazdaság A szőlőtermesztéséről és bortermeléséről híres faluban nagyon sok magánvállalkozás is működik (tésztagyár, kukoricapehely gyártás, viaszgyertyákat előállító üzem).
Oktatás, kultúra Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda – az alapiskola 2003-ban vette fel Kossányi József nevét. Szentpéteri Napsugár Óvoda
Neves személyek Itt született 1833-ban Tóth Gábor (1833-1883) kereskedelmi akadémiai tanár. Itt született 1856-ban (Gróf) Zichy Miklós (1856–1915) katonatiszt, királyi kamarás, politikus és a Zichy család tagja. Itt született 1863-ban Kollányi Ferenc (1863–1933) egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja. Itt született 1874-ben Kollányi Ödön (1874-1957) tanár, kalocsai polgári iskolai igazgató, szerkesztő. Itt született 1908-ban Kossányi József (1908–1988) költő, kritikus és tanár, akiről a helyi alapiskolát és a szentpéteri cserkészcsapatot is elnevezték. Itt született 1936-ban Papp Gábor magyar festő. Itt született 1940-ben Oláh György középiskolai tanár. Itt szolgált Szily Ferenc (1755-1836) plébános, prépost. Itt szolgált Ipolyi Arnold (1823-1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja. Itt szolgált Sedivy László (1870-1944) nyitrai református lelkész, embermentő. Itt szolgált Szecsányi Gyula (1851-1923) katolikus esperes, plébános, tanfelügyelő. Itt szolgált Galambos Zoltán (1894-1973) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító. Itt szolgált Elek Lajos (1921-2007) plébános. Itt ásatott Mikuláš Dušek (1913-1994) szlovák régész, a révkomáromi Duna Menti Múzeum második világháború utáni első igazgatója.
Nevezetességei Szent Mártonnak szentelt, barokk római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. A templomot 2006-ban újították fel. Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, orgonája 1935-ből való. Evangélikus temploma 1956-ban épült. A Zichy-kastély a 18. században épült, jelenleg2010 romos állapotban van. A kastélyt körülvevő parkot a Zichyek létesítették a 19. század végén. A védett park területe 4,41 hektár. A községben fennmaradt egy 1926-ban épült régi malom. Ezt azonban felújították, majd lakóépületté alakították át 2020 és 2021 között. A temetőben található a Zichyek családi síremléke. A református temető kapuját Kosdi Péter állíttatta 1931-ben. A községi hivatal falán található mozaik 1988-ban készült.
Emlékművek, emléktáblák A két világháború szentpéteri áldozatainak emlékműve, valamint a községben elesett szovjet katonák emlékműve a temetődombon található. A református templom udvarában 2003-ban kopjafát (Csicsói Nagy Géza alkotása) állítottak a sztálinista diktatúra áldozatainak emlékére. Zichy Miklós faragott emlékműve a kastélyparkban található. A községi hivatal előtt áll a honfoglalás 1100. évfordulójára 1996-ban emelt kopjafa. A községi hivatal előtt álló, idős férfit ábrázoló kopjafát 2006-ban helyezték el. Kossányi József emléktáblája a községi hivatal épületében található. A róla elhelyezett alapiskolában 2010. március 21-én avatták fel emléktábláját és mellszobrát.http://kja.sk/web/index.php?option=com_content&task=view&id=58&Itemid=9 A katolikus templom előterében található a templom felújításának emléktáblája, melyet 2006. november 26-án helyeztek el. A református templomban három emléktábla található: A reformáció 400. évfordulójára 1917-ben felavatott emléktábla; Az első világháborúban elesettek emlékére 1924-ben felavatott emléktábla; A kitelepítések 50. évfordulójára 1997-ben felavatott emléktábla.
Szakrális kisemlékek A barokk Szentháromság-szobor a katolikus templom előtt áll. Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János). A katolikus templom udvarában álló keresztet 1909-ben állították. A katolikus temető barokk nagykeresztjét 1774-ben emelték, 1899-ben újíttatta fel Bálint Mihály. Az Újgyalla felé vezető út melletti keresztet 1923-ban állíttatta Viczena Balázs. Feszület a Fő utcában. Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje a katolikus templom udvarában található. (Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János.) A katolikus templom udvarában található haranglábat, Zsapka Károly alkotását, a nándorfehérvári csata 550. évfordulójára szentelte fel Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök 2006-ban (állíttatta Sárközi János).
Képtár
Források Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák-osztrák-magyar Duna-mente. Pozsony, 2000. Mikuláš Dušek 1963: Kostrové pohrebisko z 10. a 11. storočia v Dolnom Petri pri Komárne. Arch. roz. XV/6, 701-704, 710, 713-715. Mikuláš Dušek 1964: Kostrové pohrebisko z X. a XI. storočia v Dolnom Petri II. Študijné Zvesti 14, 197-222. Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114. Anton Točík 1968: Altmagyarische Gräberfelder in Südwestslowakei. Bratislava. Július Béreš 1995: Slovanské pohrebisko v Dolnom Petre IV (teraz Sväty Peter). Slovenská archeológia 43/1, 111–160 Trugly Sándor 2003: Sasos bronzveret Komáromszentpéterről. Eleink II/1.
Jegyzetek
További információk
Szentpéter a Fórum Intézet honlapján Községinfó
Komaromszentpeter