Nagy Dániel (Battonya, 1886. augusztus 11.Battonyai ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 44/1886. folyószám. – Budapest, 1944. március 14.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 694/1944. folyószáma alatt. író, újságíró.

Életútja

1886. augusztus 11-én született Battonyán, paraszti családban, Nagy Dániel és Kiss Veronika fiaként. Apja kétszer is szerencsét próbált Amerikában, édesanyja korán meghalt, ezért nagyanyja vette gondjaiba. Öt gimnáziumi osztályt végzett, majd autodidaktaként képezte magát. Szépen hegedült és énekelt, fiatalon vándorszínészekhez csatlakozott.

Sorsa jobbra fordulását házasságának köszönheti. 1912-ben miniszteri engedéllyel feleségül vette egy jómódú újaradi kereskedő tizenöt éves leányát, Dengl Bertát. Az első világháború kitörésekor a katonai szolgálat alól felmentették, miután néhány lábujját összeroncsolta és szimulánsként elmegyógyintézetbe záratta magát. Írói tűzkeresztségének éve 1915. Megpályázta az Érdekes Újság „háborús novella”-pályázatát, s elbeszélésével elnyerte az első díjat. Sokat köszönhet a zsűri elnöke, Osvát Ernő „tehetség-felfedező lázának”. Most már saját nevén közli a Nyugat 1918-as évfolyamában folytatásokban Börtönök bús lakója című regényét, s ugyanitt megjelent Pistike című dramolettje, majd Sárika című novellája is. Regénye 1919-ben könyvalakban is megjelent.

Az első világháború után Aradon telepedett le, ahol nyomdára tett szert, Főbusz, majd Fórum néven kiadóvállalatot alapított; 1924-1927 között újságot is szerkesztett, a Magyar Újságot, 1928-29-ben a Reggeli Újságot. Írókat, műfordítókat bocsát szárnyra, megjelenteti könyveiket és saját munkáit. Írásaival jelentkezik a kolozsvári Napkeletben s a korszak minden jelentős magyar lapjában. Hősei az élet áldozatai, a társadalom perifériájára szorultak, nyomorgó kisemberek, a város veszedelmeinek csapdáiba eső falusiak, a felnőttek gonoszsága miatt tragikus sorsú kisgyerekek, árvák, megesett lányok, prostituáltak, a háború borzalmaitól testi és lelki sebekből vérző szenvedők. A gonosz megtestesítői a hatalmasok, gazdagok, katonatisztek, romlott nők. Naiv társadalomszemlélete és filozófiája olykor mosolyra fakasztó. A kor megkésett avantgárd-sugárzása őt is megérinti, írói szemléletén mély nyomot hagyott a modern európai irodalom háború- és romantikaellenessége, ugyanakkor a népies elbeszélés rég elfelejtett hagyománya és modora is.

Írói fejlődésének csúcsára akkor ér, amikor a bécsi emigrációból érkező Franyó Zoltán Genius című lapjának felelős szerkesztője lesz. A Kölcsey Egyesület támogatásával megjelenő szemlében közölt könyvismertetőit mérséklet és józan ítélet jellemzi. Hat szám megjelenése után viszont az anyagi nehézségek és a széthúzás miatt kilép ebből a kötelékből, de ezeknek az időknek a terméke 1926-ban az ESZC kiadásában megjelent fő műve, a Cirkusz is, ez a kritikusai szerint „szabálytalan és egyenlőtlen remekmű”. Modernségével egyedülálló a kor háborúellenes alkotásai sorában. Allegóriái könnyen megfejthetők: az áldozattá váló publikum vérében fürdő „Rémike” például a tömeggyilkos hatalomvágy. A cselekmény „haláltáncában" földi szerepet kap az Isten, aki a pusztulás ellen egyezségre lép a Halállal. A vér égig csap, az emberi testek roncsait sodorva magával. A szerző csak egyetlen értéket ismer, az életet.

Pályája nem emelkedett tovább, könyv- és lapkiadó vállalkozásai a tőkeerős, szervezett részvénytársaságokkal nem voltak képesek felvenni a versenyt. Az író magánélete is zátonyra futott, felesége elvált tőle.

1929 végén Magyarországra költözött. Budapesten vállalt ideiglenes állásokat, cikkdíjakból próbált megélni. Egy-egy írását a Tolnai Világlapja, Színházi Élet, Délibáb közli, olykor felolvas a rádióban. Nyomorog, mert szerkesztőségben nem talál helyet, nincs állandó munkahelye, sokszor sorban áll levesért az ingyenkonyhán... 1934-ben bemutatják Ady című darabját, az előadás azonban nem jó, leveszik a műsorról. Átírja, és újra szeretné bemutatni Budapesten, anyagi támogatás híján azonban, a terv megbukik. A kényszerűség ráviszi, hogy részben angol csengésű álnevek alatt rövid kalandregényeket írjon. Több mint 50 ponyvája jelenik meg.

Az 1940-es években újra felragyogott szerencsecsillaga. Régebbi elbeszéléseit (Száz novella címmel) és néhány új kisregényét is megjelentetik, de a sok nélkülözés, éhezés, mértéktelen dohányzás aláásta egészségét. A budapesti Herczeg-klinikán szívinfarktus végzett vele.

Művei Börtönök bús lakója (regény, Budapest, 1919) Novellák (Arad, 1922) Piros frakk (regény, Arad, 1922) Hogyan kopaszodott meg Grün Bernát (elbeszélés, Arad, é.n.) Ady Endre (színmű, 1924) Egy szegény kisfiú élettörténete. Novellák; Révész, Marosvásárhely, 1925 (Erdélyi könyvbarátok társasága) Cirkusz (regény, 1926) Árvák (regény, 1927) Lopott boldogság. Regény; Általános Ny., Bp., 1935 (Friss újság színes regénytára) Magra Ivanovna. Regény; szerzői, Bp., 1939 Édes kis fiam (elbeszélés, 1940) A medvebörtön. Regény; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1940 (Érdekes regények. Röptében a világ körül) Bill Wonton: Tamandra szerelme. Regény; szerzői, Bp., 1940 Édes kisfiam; Egyetemi Ny., Bp., 1940 Május volt; Egyetemi Ny., Bp., 1940 Halálra ítéllek. Regény; szerzői, Bp., 1940 Kínai kémnő. Regény; szerzői, Bp., 1940 Bill Wonton: Bujdosó cowboyok. Regény; szerzői, Bp., 1940 A púpos vámszedő. Regény; szerzői, Bp., 1940 Bill Wonton: A kalózkapitány szerelme. Regény; szerzői, Bp., 1940 Fekete hegyek lovasa. Regény; szerzői, Bp., 1940 Bill Wonton: Állj, mert lövök! Regény; szerzői, Bp., 1940 A nutrabai temetőőr. Regény; szerzői, Bp., 1940 Halállovas. Regény; szerzői, Bp., 1940 C. Alexis: A titokzatos robbantó. Regény; Nagy, Bp., 1941 Fred Crang: Arany és puskapor. Regény; Duna, Bp., 1941 P. Hard: A coltok bajnoka. Regény; Duna, Bp., 1941 W. R. Robber: A zöldszemű sátán. Regény; Duna, Bp., 1941 A. G. Murphy: Texasi legénybúcsú. Regény; Duna, Bp., 1941 Th. Osborne: Egy szelíd cowboy. Regény; Duna, Bp., 1941 William Saxton: A titkok farmja. Regény; Duna, Bp., 1941 Alice Barrington: Dolly férjhezmegy. Regény; Duna, Bp., 1941 Peter House: Banditaváros. Regény; Duna, Bp., 1941 Fred Craig: A becsület parancsa. Regény; Duna, Bp., 1941 Bill Harper: Farmerkisasszony. Regény; Duna, Bp., 1941 B. B. Ariane: Százezer dolláros leány. Regény; Duna, Bp., 1941 Bill Wonton: A gyilkos én vagyok. Regény; Duna, Bp., 1941 Fred Brook: A földalatti banditák. Regény; Duna, Bp., 1941 P. Ward: Cowboyvirtus. Regény; Duna, Bp., 1941 Max Dalton: A tengerjáró cowboy. Regény; Duna, Bp., 1941 Bill Wonton: A sardingi titok. Regény; szerzői, Bp., 1941 Zsiványfogás lasszóval. Regény; szerzői, Bp., 1941 Garry Daniels: A fehér banda fia. Regény; Duna, Bp., 1941 B. B. Ariane: A tanítókisasszony. Regény; Duna, Bp., 1941 C. Alexis: A vörös álarc banditája. Regény; Duna, Bp., 1941 F. Alexis: Vadnyugati expressz. Regény; Duna, Bp., 1941 L. Condor: Pipogya Bill. Regény; Duna, Bp., 1941 Fred Brook: Hét város ördöge; Aurora, Bp., 1941 Alice Barrington: Fifi papát keres. Regény; Duna, Bp., 1941 Fred Brook: A becsület lovasa; Fény, Bp., 1941 Enyém leszel. Regény; Duna, Bp., 1942 (Duna kis regények) Fred Brook: Ördöngös fiúk; Fény, Bp., 1942 Gordon Tracey: A "Bulldog" nyomoz; ford. Nagy Dániel; Duna, Bp., 1942 Fred Brook: Kölyök farkas; Fény, Bp., 1942 Fred Brook: Az árnyak órája; Fény, Bp., 1942 Alice Barrington: Házasság felesleges; Duna, Bp., 1942 A. G. Murphy: A texasi fantom; Globus Ny., Bp., 1942 Halálos szerelem. Regény; Hellas, Bp., 1942 100 novella, 1-2.; Mérnökök Ny., Bp., 1943 (Erdélyi értékek) Pesti kaland. Regény; Duna, Bp., 1943 Visszavárlak. Regény; Duna, Bp., 1943 A cigánylány bűne. Regény; Duna, Bp., 1943 (Duna kis regények) Három vőlegény. Regény; Duna, Bp., 1943 (Duna kis regények) Sikoltott a szívem. Regény; Duna, Bp., 1943 (Duna kis regények) Egy szív megszakad; Hellas, Bp., 1944 A. G. Murphy: Az ellopott sheriff; Hungária Ny., Bp., 1946 (Tarka könyvek) Nagy Dániel–Nánási László: Két parasztember elmondja: Mit látott a Szovjetunió mezőgazdaságában; Szikra Ny., Bp., 1950 Cirkusz. Regény; Irodalmi, Bukarest, 1967 (Romániai magyar írók)

Jegyzetek

Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek

További információk

Kovács László: Három regény [Nagy Dániel: Piros frakk]. Pásztortűz, 1922/29. Borbély István: Erdélyi magyar novellaírók és novellák [Nagy Dánielről is]. ErdISz, 1924/3-4. Kiss Ernő: Az Erdélyi Könyvbarátok Társaságának könyvei [Nagy Dániel: Egy szegény kisfiú élettörténete]. Pásztortűz, 1925/14. Rass Károly: Cirkusz. Nagy Dániel regénye. Pásztortűz, 1926/16. Kuncz Aladár: Nagy Dániel: Cirkusz. Ellenzék, 1926. augusztus 22. Szentimrei Jenő: Két aradi regény. Korunk, 1926. augusztus-szeptember Hevesi András: Ady-darab Debrecenben. Nyugat 1934. I. 514. Jancsó Elemér: Cirkusz. Utunk 1968/20. Kormos Gyula: Nagy Dániel: Cirkusz. Utunk 1968/12. Kovács János: Szabálytalan remeklés. Igaz Szó 1968/10. Seidner Imre: Feljegyzések Nagy Dánielről. Korunk, 1970/10. Csehi Gyula: A Cirkuszról és szerzőjéről. Közli A baloldali forrásvidék. Kolozsvár, 1973. 63-88. Mózer István: A szenvedések és megpróbáltatások szörnyű kereszttüzében. Művelődés 1978/6. Könyvtár Mózer István: Adalékok Nagy Dániel életrajzához. Önarckép, Arad 1982. 111-120 Mózer István: Az „úgynevezett legmagasabb szellemi pályán...” Utunk, 1986/36.

Kapcsolódó szócikkek Erdélyi Irodalompártolók Köre

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Aradiak Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Battonyaiak