Réthy Károly (Grabovo, Szerém vármegye, 1884. október 21. – Nagybánya, 1921. december 15.) magyar festő. A nagybányai művésztelepen tanult és ott alkotott haláláig. Első felesége Seidler Irma volt.
Életpályája Réthy Móric és Wolf Anna fia. A gimnáziumi érettségi után jogot tanult, de nem bírta sokáig, már 1903 februárjában Nagybányán Réti Istvánnál jelentkezett festészetet tanulni, a következő évben ismét. 1904–1905 telén Budapesten tanult Ferenczy Károly magániskolájában, 1905 tavaszán Bécs és München magángyűjteményeit tanulmányozta, nyáron ismét Nagybányán festett. 1905–1906 telén a Julian Akadémián Jean Paul Laurens volt a mestere. Ezután visszatért Nagybányára, 1908-ban családot alapított, Seidler Irma (1883–1911) festőnőt vette el feleségül. 1908-tól müncheni műtermében önállóan dolgozott. Ott érte 1911. nyár elején az a lesújtó hír, hogy felesége Budapesten a Dunába ölte magát, cselekedetének okáról keveset lehet tudni.Korábban Seidler Irma Lukács György szerelme volt, de kapcsolatuk megszakadt, s ezután ment feleségül Réthy Károlyhoz. bélyegkép|264px|Nagybányai táj, háttérben a Kereszthegy Réthy Károly először Nagybányán állított ki az 1912-es jubileumi kiállításon, majd 1913 telén a Műcsarnokban. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, az 1. bosnyák ezredbe sorozták be. Az olasz harctéren a legsúlyosabb harcokban vett részt. Fogságba esett, az Asinara-szigeten fekvő fogolytábor borzalmas körülményei között tartották fogva, majd 1918 tavaszán mint csererokkantat hazaküldték. December 16-án újra megnősült, kolléganőjét, Homola Elvírát vette feleségül. Nagybányán festett szorgalmasan, és sokat fejlődött. 1921 közepén betegeskedni kezdett, nemsokára jobb oldali bénulást szenvedett, agydaganat következtében hunyt el 1921. december 15-én, mindössze 37 évesen.
Legtöbb képe magántulajdonba került, Nagybányára, Bukarestbe, Kolozsvárra. Alkotói lelkiismeretessége, tudatos művészetszemlélete a nagybányai első nemzedékhez kapcsolja az ő munkásságát.Pályakép leírása Réti i. m. nyomán, Réti pedig Börtsök Samutól, Réthy Károly legjobb barátjától kérte meg az életrajzi adatokat, még 1922-ben.
Műveiből bélyegkép|264px|Nagybányai utcarészlet Önarckép (1908) Kereszthegy Nagybányai táj háttérben a Kereszthegy (olaj, vászon, 70x80 cm) Nagybányai Magyar utca Rózsák Cigánylány (magántulajdonban) Nagy virágcsendélet (magántulajdonban)A műcímek Réti i. m. 123. o.
Társasági tagság Nagybányai Festők Társaságának (NFT) tagja (1911–1921)
Jegyzetek
Források Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. Réthy Károly lásd 122–123. o.
Kategória:Magyar festők Kategória:Nagybányaiak Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1921-ben elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban