Polgárminisztériumnak (németül Bürgerministerium vagy Doktorenministerium) nevezik a politikai szóhasználatban azt a kormányt, amely az Osztrák–Magyar Monarchia ausztriai felében („Lajtáninnen” vagy „Ciszlajtánia”) az országot kormányozta. 1867. december 30-tól lemondásáig, 1870. április 4-ig volt hatalmon. A kormány határozottan liberális politikát folytatott, ám a nemzetiségi kérdéssel (föderalizmus kontra német párt) nem bírt és ez vezetett lemondásához.
A név eredete Az elnevezés arra utal, hogy e kormány 9 tagja közül négy polgári származású volt és egy további, Ignaz von Plener, a nemesi címét 11 évvel korábban nyerte el) nem voltak nemesek. A Monarchiában ez újdonságnak számított. (A 19. században általános volt a „minisztérium” szónak az egész kormányra való alkalmazása.) A ritkábban használt Doktorminisztérium (Doktorenministerium) elnevezés alapja az volt, hogy a 9 kormánytag közül ötnek volt doktorátusa és három további kormánytagnak (Auersperg, Taaffe, Plener) abszolutóriuma volt jogi tanulmányaiból.
Tagjai Miniszterelnök: Karl Wilhelm Philipp von Auersperg Miniszterelnök-helyettes: Eduard Taaffe gróf (időlegesen miniszter is) Belügyminiszter: Dr. Carl Giskra Pénzügyminiszter: Dr. Rudolf Brestel Igazságügy-miniszter: Prof. Eduard Herbst Mezőgazdasági- földművelésügyi miniszter: Alfred Józef Potocki gróf, (1870. január 15-től február 1-jéig) (1870. április 12-től egy hivatalnokkormány miniszterelnöke); Februar 1-jétől: Dr. Anton von Banhans Kereskedelmi miniszter: Ignaz von Plener (1870. január 15-től február 1-ig miniszterelnök és birodalmi honvédelmi miniszter (Landesverteidigungsminister) Kultuszminiszter: Dr. Leopold Hasner von Artha lovag (1870. február 1-jétől miniszterelnök); Utódja: Dr. Karl von Stremayr (1879-ben miniszterelnök) Tárca nélküli miniszter: Dr. Johann Nepomuk Berger Birodalmi honvédelmi miniszter (K.k. Ministerium für Landesverteidigung): január 15-től február 1-jéig Taaffe gróf
A kormány által elfogadtatott fontosabb törvények Gesetz vom 25. Mai 1868, womit … die Gerichtsbarkeit in Ehesachen der Katholiken den weltlichen Gerichtsbehörden überwiesen … werden, RGBl. Nr. 47 / 1868. Gesetz vom 25. Mai 1868, wodurch grundsätzliche Bestimmungen über das Verhältnis der Schule zur Kirche erlassen werden, RGBl. Nr. 48 / 1868].* Gesetz vom 25. Mai 1868, wodurch die interkonfessionellen Verhältnisse der Staatsbürger in den darin angegebenen Beziehungen geregelt werden, RGBl. Nr. 49 / 1868 Gesetz über Versöhnungsversuche vor gerichtlichen Ehescheidungen (Die Scheidungswilligen wurden von der gesetzlichen Pflicht entbunden, ihren Pfarrer von ihrer Scheidungsabsicht zu verständigen; hatte dieser keine Versöhnungsversuche unternommen, so war nun das Gericht dazu verpflichtet.)RGBl. 3 / 1869 Gesetz über die Kosten der Wiener Donauregulierung (sie wurden zwischen dem Staat, dem Kronland Österreich unter der Enns und der Stadt Wien gedrittelt)RGBl. 20 / 1869 Gesetz über die Organisation des Reichsgerichts (des höchsten Gerichts der im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder)RGBl. 44 / 1869 Die inoffiziell als „Reichsvolksschulgesetz“ bekannte RechtsnormRGBl. 62 / 1869 Gesetz über die k.k. Landwehr (die Territorialverteidigung Österreichs)RGBl. 68 / 1869
Források
Thomas Kletečka, Stefan Malfèr: Die Protokolle des österreichischen (cisleithanischen) Ministerrates 1867-1918; Band II: 1868-1871 Meyers Konversations-Lexikon, 5. Auflage, 13. Band, Bibliographisches Institut, Leipzig und Wien 1896, S. 320 f.
Jegyzetek
Kategória:Ausztria történelme