A whitechapeli gyilkosságok tizenegy nő brutális és máig megoldatlan meggyilkolásának eseménysorozata, melyeket London elszegényedett East End-i negyedében, Whitechapelben követtek el 1888. április 3. és 1891. február 13. között.

Az áldozatok legtöbbje, esetleg mindegyike prostituáltként dolgozott a negyedben: Emma Elizabeth Smith, Martha Tabram, Mary Ann Nichols, Annie Chapman, Elizabeth Stride, Catherine Eddowes, Mary Jane Kelly, Rose Mylett, Alice McKenzie, Frances Coles, és egy ismeretlen nő. Smith-t szexuálisan bántalmazta és kirabolta egy banda. Tabramot 39 késszúrással ölték meg. Nichols, Chapman, Stride, Eddowes, Kelly, McKenzie és Coles torkát elvágták. Eddowest és Stride-ot ugyanazon az éjszakán ölték meg mindössze néhány percre és kevesebb mint egy mérföldre egymástól. Nichols, Chapman, Eddowes és Kelly esetében hasuk felhasítása után egyes szerveiket eltávolították. Mylettet megfojtották, az azonosítatlan nő testét pedig feldarabolták, halálának oka tisztázatlan.

A nyomozást a Metropolitan Police Service vezette, majd a „dupla esemény”, vagyis Stride és Eddowes meggyilkolása után csatlakozott London Városi Rendőrsége. Egyéni szerveződések, mint a whitechapeli polgárőrök csoportja szintén igyekezett a gyilkos vagy gyilkosok nyomára akadni. Minden erőfeszítésük és számos letartóztatás ellenére az elkövetőt vagy elkövetőket nem sikerült elkapni. A gyilkosságok némelyikéért vagy mindegyikéért a Hasfelmetsző Jack néven elhíresült sorozatgyilkost tartják felelősnek.

Gyilkosságok Emma Smith

1888. április 3-án kedden Emma Elizabeth Smith prostituáltat bántalmazták és kirabolták az Osborn Street és Brick Lane kereszteződésében, Whitechapelben a kora reggeli órákban. Sérülései ellenére sikerült hazamennie George Street-i lakásába. Mary Russellnek, a gondnoknak azt mondta, két vagy három férfi támadta meg, egyikük tinédzser korú. Russell elvitte őt a londoni kórházba, ahol az orvosi vizsgálatok során kiderült, hogy egy tompa tárgyat tettek a nő hüvelyébe megsértve azzal a hashártyáját. Hashártyagyulladásban hunyt el 1888. április 4-én. Az esetet Wynne Edwin Baxter East Middlesex-i halottkém vizsgálta, aki további hat áldozat ügyében is közreműködött. A Metropolitan rendőrség helyi felügyelője, Edmund Reid vezette a nyomozást, de az elkövetőket sosem sikerült elkapni.Evans és Rumbelow, 47-50. o. Walter Dew rendőrdetektív később azt írta, úgy gondolta, hogy Smith volt Hasfelmetsző első áldozata, de kollégái egy banda tettének tulajdonították.Dew, Walter (1938), I Caught Crippen London: Blackie and Son, 92. o., megjelent: Begg, 29. o. Smith azt állította, hogy többen támadták meg, de vagy nem volt hajlandó, vagy nem tudta leírni őket. Londonban a századfordulón a prostituáltakat gyakran bandák tartották irányításuk alatt, és a nyomozók úgy vélték, Smitht a saját stricijei támadták meg, amiért nem engedelmeskedett valamiben, vagy megfélemlítésképpen tették. Ennek megfelelne az a tény, hogy talán azért nem azonosította támadóit, mert félt a megtorlástól, így az ő meggyilkolása valószínűleg nem kapcsolódik a későbbi gyilkosságokhoz.Begg, 29–31. o., Evans és Rumbelow, 47–50. o., Marriott, 5–7. o.

Martha Tabram bélyegkép|left|100px|Martha Tabram (39), meggyilkolták 1888. augusztus 7-én 1888. augusztus 7-én kedden, egy hétfői munkaszüneti napot követő nap gyilkolták meg a prostituált Martha Tabramot, testére a George Yardon bukkantak rá Whitechapelben. 39 késszúrással végeztek vele egy rövid pengéjű késsel. Egy másik prostituált és közelben járőröző Thomas Barrett rendőr állításai alapján Reid felügyelő katonákat küldött a Towerbe és a Wellington laktanyába, hátha felismerik az elkövetőt, de eredménytelenül.Begg, 51–53. o., Evans és Rumbelow, 51–55. o., Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 8–18. o., Marriott, 9–14. o. A rendőrség nem kötötte a gyilkosságot Smith ügyéhez, de az ezt követő későbbi esetekhez igen. Napjaink szakértői szerint Martha Tabram meggyilkolása nem Hasfelmetsző Jack tette, mert míg Tabramot leszúrták, a többi áldozatot metszésekkel ölték meg, azonban tökéletesen nem zárják ki az esetek közötti kapcsolatot.Evans és Rumbelow, 515. o., Marriott, 13. o.

Mary Ann Nichols bélyegkép|right|200px|Mary Ann Nichols (43), meggyilkolták 1888. augusztus 31-én 1888. augusztus 31-én pénteken ölték meg a szintén prostituált Mary Ann Nicholst a Buck's Row-n, Whitechapel egy hátsó utcájában. Testét két kocsihajtó fedezte fel (Charles Cross és Robert Paul) hajnali 3.45-kor a földön egy istálló bejárata előtt. A nő torkát két hasítással vágták el balról jobbra, és hasán egy mély, szaggatott seb, valamint több metszés, illetve további három vagy négy vágás testének jobb oldalán, melyeket ugyanazzal a késsel ejtettek.Evans és Rumbelow, 60–61. o., Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 35. o., Rumbelow, 24–27. o. Mivel a gyilkosság Whitechapelben történt, eleinte a helyi nyomozók vizsgálták az ügyet. Ugyanezen a napon James Monro lemondott Bűnügyi Vizsgálati Osztálya (CID) igazgatói posztjáról Sir Charles Warren a Metropolitan rendőrség főfelügyelőjével való nézeteltérésük miatt.Evans és Rumbelow, 64. o. Az első vizsgálatok nem jártak eredménnyel, bár a sajtó a két korábbi gyilkossághoz kapcsolta az esetet és azt sugallta, hogy a gyilkosságokat egy banda követte el.Begg, 98. o., Cook, 25–28. o., Evans és Rumbelow, 62–63. o. A Star magazin ezzel ellentétben azt írta, egyetlen gyilkos volt a tettes, és más újságok is ezt a nézetet vallották.Cook, 25–28. o. Egy esetleges sorozatgyilkosság gyanúja miatt Frederick Abberline, Henry Moore és Walter Andrews felügyelőket is a ügyre állította a Scotland Yard.Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 676, 678. o. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, Baxter halottkém megállapította, hogy Nicholst azon a helyen ölték meg hajnali három órakor, ahol rátaláltak. Baxter elutasította a lehetőséget, hogy a nő meggyilkolása kapcsolatban állt az előzőekkel, mert a halált okozó fegyver eltérő volt az előző esetekhez képest, és azok egyikében sem vágták el az áldozat torkát.Marriott, 21-22. o. Azonban mire Nichols esetét kivizsgálták, egy negyedik nőt is megöltek, és Baxter szerint „a hasonlóság a két utóbbi eset között jelentős”.Marriott, 22-23. o.

Annie Chapman bélyegkép|left|100px|Annie Chapman (47), meggyilkolták 1888. szeptember 8-án A negyedik áldozat Annie Chapman volt, akinek rettenetesen megcsonkított testét 1888. szeptember 8-án fedezték fel a Hanbury Streeten reggel hat órakor. Chapman is prostituált volt, hajnali két órakor hagyta el lakását, mert egy ügyfele fizetett volna neki, amiből Chapman a lakásának bérleti díját egyenlítette volna ki.Evans és Rumbelow, 66-70. o. A nő torkát balról jobbra vágták el, testét kizsigerelték, beleit kirángatták és a vállaira tették. A hullaházban végzett vizsgálat feltárta, hogy méhének egy része hiányzott. A patológus, George Bagster Phillips, véleménye az volt, hogy a gyilkos vélhetően anatómiai ismeretekkel rendelkezett, mert a reproduktív szerveket egyetlen mozdulattal vágta ki egy 15–20 cm hosszú pengéjű késsel.Cook, 221. o., Evans és Rumbelow, 71–72. o., Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 67–68, 87. o., Marriott, 26–29. o., Rumbelow, 42. o. Ezt az elképzelést a későbbi szakértők elutasították. Mivel a szerveket nem a gyilkosság helyszínén vizsgálták meg, az az elmélet is felmerült, hogy a szerveket a hullaházi alkalmazottak távolították el, kihasználva, hogy a test fel volt nyitva és a szerveket aztán saját hasznukra eladták.Marriott, 77-79. o.

Szeptember 10-én a rendőrség letartóztatta a „Bőrkötény” néven is ismert John Pizert, aki hírhedt volt arról, hogy terrorizálta a helyi prostituáltakat. A két legutóbbi gyilkosságok idejére szilárd alibit bizonyított, így vádemelés nélkül szabadon engedték.Begg, 157. o., Cook, 65–66. o., Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 29. o., Marriott, 59–75. o., Rumbelow, 49–50. o. A nyomozás egyik tanúja, Elizabeth Long azt vallotta, hogy látta Chapmant egy férfivel beszélni reggel fél hat körül ahhoz a hátsó udvarhoz közel, ahol testét később megtaláltak. Baxter, az ügyben eljáró halottkém arra következtetett, hogy a férfi, aki Mrs. Long látott, a gyilkos lehetett. Long jellemezése alapján egy negyven év körüli, Chapmannél kicsit magasabb, sötétebb bőrű külföldi kinézetű férfi volt, kopott öltözettel. Vadőr kalapot és fekete kabátot viselt.Begg, 153. o., Cook, 163. o., Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 98. o., Marriott, 59–75. o. Egy másik tanú, Albert Cadosch ács, aki körülbelül ugyanabban az időben lépett be a szomszédos udvarba, beszélgetés hangjait hallotta az udvaron, majd ezt követően olyan hangot, mintha valami nekiesne a kerítésnek.Begg, 153. o., Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 100. o., Marriott, 59–75. o.

Emlékirataiban Walter Dew rendőr leírta, hogy a gyilkosságok nagy méretű pánikot okoztak Londonban.Connell, 15–16. o., Cook, 90. o. Az emberek megtámadták a rendőrség épületét is, mert azt gondolták, hogy a rendőrség ott rejtegeti a gyilkost.Connell, 19–21. o., Rumbelow, 67–68. o. Samuel Montagu, Whitechapel parlamenti képviselője száz font jutalmat ajánlott fel (ma nagyjából 8000 font értékű) a gyilkos nyomravezetőjének, miután az emberek zsidó rituális gyilkosságokra gyanakodva antiszemita tüntetésekbe kezdtek. A George Lusk által vezetett whitechapeli polgárőrség vezetője szintén jutalmat ajánlott fel a gyilkos elfogására, amit azonban a Metropolitan rendőrség elutasított, mert hamis vagy félrevezető információk szárnyra kapásához vezethet.Evans és Rumbelow, 159–160. o., Evans és Skinner: The Ultimate Jack the Ripper Sourcebook, 111–119, 265–290. o. A polgárőrség két magándetektívet is alkalmazott, hogy nyomozzanak az ügyben.Begg, 186. o.

Szeptember 1-jén Robert Andersont nevezték ki a Bűnügyi Vizsgálati Osztály élére (CID), de míg ő a szabadságát töltötte Svájcban, újabb gyilkosság történt, a „dupla esemény”. Ezért a Metropolitan rendőrség rendőrfelügyelője, Sir Charles Warren kinevezte Donald Swanson főfelügyelőt, hogy a nyomozást a Scotland Yardról koordinálja.Begg, 205. o., Evans és Rumbelow, 84–85. o. Szeptember 18-án egy német fodrászt, Charles Ludwigot őrizetbe vette a rendőrség a gyilkosságok gyanúsítottjaként, de szabadon engedték alig két héttel később, amikor a kettős gyilkosság megmutatta, hogy az igazi tettes még szabadlábon van.Evans and Rumbelow, 86. o.

Elizabeth Stride és Catherine Eddowes bélyegkép|150px|right|Elizabeth Stride (44), meggyilkolták 1888. szeptember 30-án bélyegkép|150px|right|Catherine Eddowes (46), meggyilkolták 1888. szeptember 30-án