Szobotka Tibor, Sobotka (Budapest, Terézváros, 1913. március 19. – Budapest, 1982. február 26.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa. Szabó Magda író és költő férje. Fordítói tevékenységének legismertebb darabja J. R. R. Tolkien világhírű fantasy-író A babó (más fordításokban: A hobbit) című művének eredeti magyarítása.
Életpályája Sobotka Henrik üzletvezető és Grün Jozefa fiaként született. 1919 júliusában apjával együtt kikeresztelkedett a református vallásra. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett.Iskolai értesítők, Budapest - VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1930 1930–1935 között angol–német–művészettörténet szakon a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, s középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után Angliába utazott, majd hazatérve angol–német levelezőként helyezkedett el a Hungaria-Jacquard gyárban. A második világháborúban sorkatona volt. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. A Tükör és a Magyar Nemzet munkatársa (lektor, szerkesztő, rovatvezető), majd a Rádió műsorfőtitkára, ahonnan 1950-ben elbocsátották. 1950–1952 között a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott nyomdai korrektorként, illetve a kereskedelmi részleg alkalmazottjaként. 1952–1954 között általános iskolai tanár. 1954-től az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) kari titkárságán működött, 1957-től a világirodalmi tanszéken, előbb adjunktus, majd 1966-ban docens lett. 1973-ban nyugállományba vonult. A PEN Club egyik alelnöke volt; rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, a Kortársban. 1957-ben kérte és megkapta a Magyar Rádiótól rehabilitálását.
Sinclair Lewis-, John Galsworthy-, George Eliot- és James Joyce-fordításai jelentősebbek. Életműsorozatát 1983-ban a Magvető Könyvkiadó indította el.
A rendelkezésre álló naplók, tartalomtervezet és elkészült részek segítségével életrajzát felesége, Szabó Magda fejezte be (Megmaradt Szobotkának. Budapest, 1983).
bélyegkép|jobbra|250px|Szobotka Tibor emléktáblája Budapest II. kerületében
Művei Hellenizmus Shelley és Keats költészetében (tanulmány, 1936, Sobotka néven) Thomas Mann (tanulmány, 1956) Megbízható úriember (regény, 1959) Shelley (tanulmány, 1960) Közönség és irodalom (tanulmányok, 1964) Valóság és látomás (tanulmányok, 1967) Hekuba (elbeszélések, 1971) Az angol irodalom története (monográfia Szenczi Miklóssal és Katona Annával közösen, 1972) Züzü vendégei (regény, 1973) A tenger és az eb (elbeszélések, 1975) Az összeesküvők (regény, 1978) Menyasszonyok, vőlegények (regény, 1980) A vetőkártya főhadnagya (összegyűjtött elbeszélések, 1982) Hazugság, Száműzetésben (regény, 1984) Harkály a fán (elbeszélések, 1985) Erényes emberek (színművek, hangjátékok, jelenetek, 1986) Igitur (regény, 1987) Sose jön szanitéc (elbeszélések, 1988)
Műfordításai Lewis Carroll: Alice csodaországban (meseregény, 1958) Kosztolányi Dezső műfordításának hozzáigazítása az eredeti angol szöveghez J. Joyce: Ifjúkori önarckép (regény, 1958) Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok (regény, 1959) J. Galsworthy: A Forsyte-Saga (regény-ciklus, 1960) J. Galsworthy: Modern komédia (regény-ciklus, 1960) T. G. Smollett: Humphry Clinker kalandozásai (regény, 1971) G. Stein: Alice B. Toklas önéletrajza (visszaemlékezések, 1974) J. R. R. Tolkien: A babó (fantasyregény, 1975)
Díjai, elismerései Munka Érdemrend arany fokozata (1973)Magyar Közlöny, 1973. április 29. (30. szám) József Attila-díj (1974)
Jegyzetek
Források bélyegkép|250px|Szobotka Tibor és Szabó Magda sírja a Farkasréti temetőben Bóka László: Szobotka Tibor: Megbízható úriember. ÉI, 1959. 23. sz. = U.ő: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. 456–461. Mihályi Gábor: Közömbösség és irodalom. Nagyvilág, 1965. 1253–1254 Nagy Péter: Szobotka Tibor: Megbízható úriember. In: U.ő: Rosta. 1965. 421–423. Julow Viktor: Egység a sokféleségben. Szobotka Tibor: Valóság és látomás. Nagyvilág, 1969. 142–143 Varjas Endre: A "megbízható úriember". ÉI 1970. 39. sz Alföldy Jenő: Műves és aranyműves novellák. Szobotka Tibor: Hekuba. ÉI 1972. 10. sz. Kíséry Pál: Szobotka Tibor: Hekuba. Alföld, 1972. 7. sz. 87–88. Tamás István: Szobotka Tibor: Züzü vendégei. Kritika, 1973. 8. sz. 24–25. Iszlai Zoltán: Szobotka Tibor: Az összeesküvők. NHQu 1979. 136–138. Bata Imre: Szobotka Tibor: Menyasszonyok, vőlegények. Népszabadság, 1980. nov. 25. Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság”. Beszélgetés Szobotka Tiborral (Életünk, 1982. 4. sz. 362–367) Bata Imre: Szobotka Tibor ravatala fölött (Kortárs, 1982. 6. sz) Nagy Péter: Szobotka Tibor halálára (Nagyvilág, 1982. 5. sz.) Képes Géza: Szobotka Tibor (Élet és Irodalom, 1982. 10. sz.) Szabó Magda: Szobotka Tibor. Kort 1982. 1847–1850 Tóth Béla: A szépíró Szobotka Tibor (Alföld, 1984. 10. sz.) Rónay László: Vázlat Szobotka Tiborról (Alföld, 1987. 10. sz.) Kabdebó Lóránt: A rejtélyes prózaíró. Hetvenöt éve született Szobotka Tibor (Magyar Nemzet, 1988. 67. sz.) Szabó Magda: Bevezető (Új Tükör, 1988. 13. sz.) Lengyel Balázs: Szobotka Tibor sírjánál (Vigilia, 1988. 8. sz.) Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának (Bp., 1983)
További információk [ A magyar irodalom története 1.] [ Kortárs magyar írók]
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar pedagógusok ismeretlen tantárggyal Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:József Attila-díjasok Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban