bélyegkép|150px|Endomikorrhizális búza Az endomikorrhiza (belső mikorrhiza) a növény-gomba gyökérkapcsolatok egyik fő csoportja. Nevüket onnan kapták, hogy a szimbiózisban részt vevő gombák hifái behatolnak a növény sejtfalába, és ott a kéregsejtekben binárisan elágazó (arbuszkulumokat, azaz „fácskákat”), illetve duzzadt hólyag vagy ballon (vezikulum, azaz „hólyagocska”) formájú betüremkedéseket hoznak létre. Ezért leggyakoribb típusukat korábban vezikulo-arbuszkuláris mikorrhizáknak (VAM) is nevezték; ehelyett mostanság az egyszerűbb arbuszkuláris mikorrhiza (AM) név használatos.
Kialakulása
ősmaradványok és molekuláris genetikai bizonyítékok egyaránt arra utalnak, hogy ez a mutualizmus 400–460 millió éve jelent meg, amikor az első növények feltűntek a szárazföldön. Ebben az időben az arbuszkuláris mikorrhizák különösen nagy segítséget nyújthattak a növényeknek az ellenséges körülmények (tápanyag- és vízhiány) leküzdésében.
A gomba és a növény kapcsolata
A gomba hifái valójában nem hatolnak be a protoplazmába, tehát a sejt belsejébe, csak betüremkednek a sejtmembránon át. Az arbuszkulumok szerkezete jelentősen megnöveli a hifa és a sejt citoplazmájának érintkezési felületét, ami megkönnyíti a tápanyagok szállítását. A vezikulumok vélhetőleg a gomba anyagcseretermékeit tárolják.
A kapcsolatban részt vevő gombák
Arbuszkuláris mikorrhizákat csak egy viszonylag kevés (körülbelül száz) fajból álló, önálló gombacsoport alkot. Ezeket a nemzetségeket: Glomus, Scutellospora, Gigaspora, Acaulospora, Entrophospora stb.Jakucs Erzsébet: A föld alatti gombavilág titkai (megjelent: Természet Világa 140. évfolyam 9. szám [2009. szeptember], 413-415. oldal) az újabb DNS-vizsgálatok alapján külön rendszertani törzsbe különítették el endomikorrhiza-gombák (Glomeromycota) néven. Az ide tartozó gombák egyáltalán nem szakosodnak egy-egy növényre: bár többnyire lágyszárúakkal, de néha fás szárú növényekkel is társulnak.
Az endomikorrhiza-gombák kizárólagos szimbionták: in vitro nem, csak növényi gyökérrel együtt élve szaporodnak. Hifáik sokmagvúak, válaszfal nélkül. Vegetatív úton keletkező spórákkal szaporodnak (tehát nem fejlesztenek termőtestet). A spórák a gyökerekből a talajba ágazó hifákon fejlődnek egyesével vagy csoportosan. Sok millió éve aszexuálisan szaporodnak, ráadásul az egyedek számos, genetikusan eltérő sejtmagot tartalmazhatnak – részben a mutációk, részben a genetikusan eltérő hifák összeolvadása miatt. Egy-egy micélium különböző részei különböző sejtmagokat tartalmazhatnak, amitől maga az „egyed” fogalma válik kérdésessé, hiszen az egy genom = egy egyed szabály itt érvénytelen. A jelenség neve: heterokariózis.Hijri M & Sanders IR. 2005. Low gene copy number shows that arbuscular mycorrhizal fungi inherit genetically different nuclei Nature 433:160-163
Az endomikorrhiza-gombák a leggyakoribb talajgombák közé tartoznak.Gerdemann J.W. - Nicolson T.H.: 1963. Spores of mycorrhizal Endogone species extracted from soil by wet sieving and decanting. Trans. Br. Mycol. Soc., 46: 235-244.
A kapcsolatban részt vevő növények
Az arbuszkuláris mikorrhiza a legősibb és legelterjedtebb mikorrhiza-típus. A növénycsaládok mintegy 85%-ában megtalálható. A legismertebb, mikorrhizákat nem képző növénycsaládok: keresztesvirágúak, libatopfélék.
Típusai
Az endomikorrhizák további fajtái az arbuszkuláris mikorrhizák mellett: számos, a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó növény erikoid mikorrhizát alkot néhány, a Hymenoscyphus nemzetségbe tartozó gombafajjal. elkülönítik néha az ektendomikorrhizákat, amelyek az ektomikorrhizák karakterisztikus ismérveit mutatják, de behatolnak a sejtekbe. Főképp a répafenyő (Pinus), a lucfenyő(Picea)n a medveszőlő (Arctostaphylus), kisebb mértékben a vörösfenyő (Larix) nemzetségben fordul elő. Sajátos változata a szamócafa (Arbutus) gyökérkapcsolata, amit egyesek külön mikorrhiza-fajtának („arbutoid mikorrhiza”) tekintenek, továbbá a fenyőspárga (Monotropa) gyökérkapcsolata, amit időnként „monotropoid mikorrhiza” néven különböztetnek meg. Életciklusa egy részében valamennyi kosborféle(Orchidaceae)'' mikoheterotróf, azaz bazídiumos gombán élősködik, azzal orchideoid mikorrhizát hoz létre.
Az endomikorrhiza két fő morfológiai típusa az Arum- és a Paris-típusú szimbiózis.
Jegyzetek
Források Vörös Ibolya: Gyökérkapcsolatok – Élet és Tudomány 1998/09 Turcsányi Gábor–Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan
Kategória:Biológia