Zádor György (eredeti neve: Stettner) (Duka, Vas vármegye, 1799. július 3. – Pest, 1866. augusztus 17.) legfelsőbb ítélőszéki bíró, jogtudós, író, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja.
Életpályája Tanulmányait Kőszegen, Pápán (a Pápai Református Kollégiumban) és Győrben végezte. Pesten tett ügyvédi vizsgát. A jogtudományok mellett foglalkozott irodalommal is, és mint Vörösmartynak hűséges barátja, annak minden irodalmi vállalkozásában részes volt. Fenyéri GyulaA Pallas nagy lexikona. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái szerint Fenyéry Gyula. álnév alatt írt a Tudományos Gyűjteménybe, az Aurorába, a Kassai Minervába. Szépirodalmi, esztétikai és tudományos cikkeket írt. A Kisfaludy Társaság egyik alapító tagja volt. A Magyar Tudós Társaság 1831-ben levelező, 1832-ben a Törvénytudományi Osztály rendes tagjává választotta. Mint a pápai jogakadémia tanára írta a Váltójogtan című könyvét. 1848-ban a váltófőtörvényszék ülnöke, 1861-ben a Hétszemélyes Tábla bírája lett, s mint ilyen halt meg. Írói munkásságára jellemzőek Vörösmartyval váltott levelei.
Emlékezete Tóth Lőrincz: Zádor György magyar akadémiai rendes tag emlékezete. 1869
Jegyzetek
180px|bélyegkép|balra|Sírja a Fiumei úti sírkertben Források
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar írók Kategória:MTA-tagok Kategória:1799-ben született személyek Kategória:1866-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Pestiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek