A pókhálós bojtorján (Arctium tomentosum) az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj. Közép-Ázsiában, Kínában és Szibériában, valamint Európa nagy részén (kivétel a Brit-szigetek), Magyarországon is parlagokon, ártereken, nitrogénben gazdag talajon fordul elő, 1500 méteres tengerszint feletti magasságig; középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakoribb.
Leírás 60–120 cm-esre megnövő felálló, elágazó szárú kétéves növény. Vastag karógyökere van. Szára hengeres. A levelek nagy méretűek, nyelesek, szíves-tojásdadok, szélük fogazott. Fonákjuk szürkesfehéren molyhos. A tőlevelek nyele sokszor vörös színű, belül tömör bélszövetű. Július-szeptember között virágzik. Sátorozó bogernyőben nyíló fészekvirágzatában a gömbös-tojásdad fészkek átmérője 1,5–3 cm, a csöves virágok bíborszínűek, a nyelves sugárvirágok hiányoznak. A fészek örve tömötten pókhálós szőrű (innen a magyar elnevezés). Kaszattermése van. A fészekpikkelyek horogszerűen visszahajló csúcsai az állatok szőrébe, ruházatba kapaszkodik, ezzel segítve a terjedést.
Hatóanyagai Cserző anyagok, illóolaj, inulin, keserűanyag, nyálka, poliacetilén, tanninsav, zsírosolaj.Liber Herbarum Minor A közönséges bojtorjánt és a kis bojtorjánt is felhasználják a hatóanyagok kinyerésére.
Alkalmazása diaforetikum (izzasztó szer) dyspepsia (rossz emésztésben)
Külsőleg fejbőr-regeneráló hatású.Gyógynövényismeret (Természetvédelmi mérnöki BSc)
Képek none|bélyegkép|200px|Keila (Észtország) none|bélyegkép|200px|Bonn mellett (Németország) none|bélyegkép|200px|Termései és magvai a toulouse-i múzeumban
Jegyzetek
Források
Kategória:Gyógynövények Kategória:Őszirózsafélék Kategória:Növényfajok Kategória:Európa növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága