Horváth Ferenc (1920. május 9. – Szolnok, 1991. december 24.) válogatott labdarúgó, kapus, edző. A sportsajtóban Horváth II néven volt ismert.
Pályafutása Klubcsapatban A Szolnoki MÁV labdarúgója volt. Magas termetű, bátor, jól helyezkedő kapus volt, akinek a kifutás volt a gyenge pontja.
A válogatottban 1946 és 1947 között három alkalommal védett a magyar labdarúgó-válogatottban. Ő védett azon a mérkőzésen, amikor leszakadt a tribün az Üllői úton.
Edzőként 1956 tavaszán a Jászapáti Törekvés ifjúsági csapatának lett az edzője. 1958 márciusában már a Martfűi MSE edzője volt. 1961 júliusáig a Szolnoki Vegyiművek edzéseit vezette. 1961 nyarától a Törökszentmiklósi Fáklya csapatát irányította. 1962-ben ismét a Martfű trénere lett. Innen 1965 augusztusában távozott. 1966-tól a Mezőtúri Honvéd edzője lett. 1967 és 1968 fordulóján a Törökszentmiklósi Vasas csapatát vette át egy évre. Ezután Újszászon tevékenykedett. 1970-től a Szolnoki Gépjavító (Mezőgép) csapatát edzette. 1972 nyarától a Szolnoki Vegyiművek edzője lett. 1975-ben vette át a Tisza Cipő SE irányítását. 1976 márciusában a csapat vezetése felmentette posztjáról.
Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1941–42 Magyar kupa győztes: 1941 Kiváló dolgozó (1967)
Statisztika Mérkőzései a válogatottban
Jegyzetek
Források
Labdarúgó Almanach, Budapest, Sportpropaganda Kiadó, 1981. 48. o.
Kategória:1920-ban született személyek Kategória:1991-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgókapusok Kategória:A Szolnoki MÁV labdarúgói Kategória:A BVSC labdarúgói Kategória:Magyar labdarúgóedzők