Csornok (szlovákul Černík) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése Nyitrától 20 km-re délkeletre, a Nyitra bal partján fekszik.
Története 1156-ban Cernic alakban említi az esztergomi káptalan dézsmajegyzéke.Kniezsa István 1939: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939, 176; A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján Neve a szláv crn (= fekete) szóból ered. 1221-ben Churnuk, 1428-ban Chornok utraque, 1439-ben Felsewchornok, 1444-ben Alsochornok alakban említik.VSOS 1977, 287. 1411-ben a Forgách család birtokán hatalmaskodást követtek el.DLDF 58865 Szőlőhegyét 1514-ben említik.DLDF 83111
1876-ban a Nyitra völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
Vályi András szerint "CSORNOK. vagy Csornak. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Hertzeg Grasalkovich Uraság, lakosai 442 katolikusok, fekszik Komját mellett, ’s ennek filiája, Nyitratól két, és 3/4. mértföldnyire, Czitin vize mellett, helyben fája tűzre elég, szőleje termékeny, borait helyben is könnyen eladhattyák, legelője elegendő, malma alkalmatos Komjátiban, földgye, és réttye első Osztálybéli, egyéb javai is nevezetesek lévén, első Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Csornok tót falu, Nyitra vgyében, Komjátihoz 1/2 órányira: 641 k., 30 evang., 4 zsidó lak. termékeny róna határral, sok rétekkel. A komjáti uradalomhoz tartozik, mellyet ez időben Motesiczky Pál bir."
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.
Az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz, mely szlovák nemzetiségi szempontból hátrányosan érintette a falut. A magyar paralel osztályba többségében szlovák anyanyelvű gyermekek jártak.Tilkovszky Lóránt 1972: Južné Slovensko v rokoch 1938-1945. Bratislava, 120.
Népessége
1880-ban 853 lakosából 776 szlovák, 21 magyar, 8 német anyanyelvű és 48 csecsemő, ebből 785 római katolikus, 40 zsidó és 28 evangélikus vallású volt.
1890-ben 807 lakosából 24 magyar és 746 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 858 lakosából 26 magyar és 819 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 997 lakosából 36 magyar és 944 szlovák anyanyelvű volt.
1919-ben 935 lakosából 922 csehszlovák, 9 magyar, 3 német és 1 egyéb nemzetiségű, ebből 912 római katolikus, 15 zsidó és 8 evangélikus vallású volt.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.
1921-ben 1058 lakosából 9 magyar és 1047 csehszlovák volt.
1930-ban 1164 lakosából 1 magyar és 1151 csehszlovák volt.
1941-ben 1283 lakosából 78 magyar és 1204 szlovák volt.
1970-ben 1402 lakosából 3 magyar és 1397 szlovák volt.
1980-ban 1271 lakosából 6 magyar és 1262 szlovák volt.
1991-ben 1060 lakosából 4 magyar és 1054 szlovák volt.
2001-ben 1003 lakosából 991 szlovák és 3 magyar volt.
2011-ben 1013 lakosából 920 szlovák és 4 magyar volt.
2021-ben 1048 lakosából 975 szlovák, 5 (+3) magyar, (+1) cigány, (+1) ruszin, 11 (+2) egyéb és 57 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességek A Szentléleknek szentelt neobarokk temploma 1864-ben épült.
Képek
Jegyzetek
Források Liszka József 1982: Hroby zo staršej doby bronzovej z Černíka. Castrum Novum, 16–24. Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest Marek Druga 2015: Forgáčovská vetva Poznanovcov za vlády Árpádovskej dynastie. Vox discipuli historiae V. DLDF 59833. Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei (Egyetemi Nyomda, Budapest, 1939)
További információk
Csornok község hivatalos honlapja Községinfó Csornok Szlovákia térképén
Kategória:Az Érsekújvári járás települései Kategória:Nyitra vármegye települései