Kisalagi János, Wohlram (Budapest, 1912. augusztus 28. – Budapest, 1977. július 6.) válogatott labdarúgó, középcsatár, labdarúgóedző.
Sportpályafutását 1925-ben atletizálással kezdte a Megyeri TC-ben, majd 1926-ban labdarúgással folytatta.Solymosi László, Egyszer volt... Kisalagi Kisalagról, Egy válogatott emlékezései. (Pest Megyei Hírlap, 1973) Legnagyobb sikereit a Nemzeti FC labdarúgó-csapatával érte el a magyar I. és II. osztályban. Nehezen érthető családneve miatt 1936-ban nem hivatalosan felvette lakhelyének nevét, és ezután a sportsajtó Kisalagi néven említette. Egyszer szerepelt a magyar labdarúgó A-válogatottban 1938-ban. Többször behívták katonai kiképzésre és szolgálatra, ami megtörte labdarúgó pályafutását. A II. világháború után a II. és a III. osztályban játszott 1950-ig, majd edzőként folytatta sportpályafutását.
Pályafutása Klubcsapatban Huszonnégy éves aktív labdarúgói pályafutását az újpesti kiscsapat Megyeri TC-ben kezdte 1926-ban. Magas termete miatt kapus poszton kezdett játszani.Solymosi László, Meséljenek a régiek... A kisalagi Kisalagi, Kapusként kezdte és gólkirály lett. (Pest Megyei Hírlap, 1969) Védte az ifjúsági válogatott kapuját is. Később középcsatár poszton szerepelt. A Megyeri TC-ben lett igazolt játékos bátyjával, Gyulával együtt 1929 szeptemberében.MLSZ Hivatalos Közlönye 1929. szeptember 15-ei 29. szám, valamint szeptember 22-ei 30. szám A Vinc(z)e Ernő Bőrgyár Sport Egyesület labdarúgó-csapatában 1933 és 1935 között szerepelt. A Vinc(z)e SE-ből válogatták be a Cégcsapatok Labdarúgó Ligájának (CLL) válogatottjába.Monoky Lajos, Fenyves Miklós, A Magyar Cégsport Évkönyve (Sport Almanach). (Budapest: Cégcsapatok Labdarúgó Ligája, 1936): 49-60. Mivel családjával együtt 1932-ben a fővárosból kiköltözött a közeli Kisalagra, így 1933 szeptemberében Gyula nevű bátyjával együtt átigazolt a Kisalagi SE-hez, és a klub leigazolta Miklós nevű öccsüket is.MLSZ Hivatalos Közlönye 1933. július 21-ei, és szeptember 16-ai száma.
A Nemzeti FC-be 1935 augusztusában igazolt át és vált professzionalista játékossá. A Nemzeti FC-nél töltötte pályafutásának legsikeresebb időszakát, egészen a klub 1939 novemberében bekövetkezett feloszlatásáig.Nemzeti Sport, A Nemzeti rendkívüli közgyűlése, Kimondták... (1939. november 29.) A Nemzeti FC-vel az I. és II. osztályban szerepelt. Az utóbbiban bajnoki és gólkirályi címet is elért. A Nemzeti FC-ből válogatták be az A- és a B-válogatottba, és klubjával több tucat nemzetközi mérkőzésen is részt vett.
A Lampart FC-ben 1940 márciusa és 1942 márciusa között szerepelt.Sporthírlap, Kisalagi a Lamparthoz szerződött. (1940. március 9.) A Lampart FC-vel a Nemzeti Bajnokság (NB) I-ben és az NB II-ben szerepelt. A Lampart FC-vel szerezte meg második bajnoki címét a II. osztályban, és részt vett a Magyar Kupa küzdelmeiben.Képes Sport, Bemutatjuk a Lampart-ot az NB egyik ujoncát. (1941. július 1.)
A Dunakeszi Magyarságba 1942 márciusában igazolt át, mellyel szerepelt a Magyar Kupában és a Vasutas Bajnokságban.Nemzeti Sport, Kisalagit szerződtette a D. Magyarság. (1942. március 12.) A Dunakeszi Magyarságban kezdte el edzői tevékenységét még aktív labdarúgóként 1942-1943 telén.Sporthírlap, Rövidhír. (1943. január 9.) A II. világháború befejeződése után egy rövid időre valószínűleg a Kisalagi MÁV SE-ben folytatta labdarúgó pályafutását. A Fóti SE-be 1947 júliusában igazolt át, mellyel részt vett a Nyári Kupában. A Fóti SE-ben fejezte be aktív labdarúgói pályafutását 1950-ben.Nemzeti Sport, Vincze, Kisalagi, Balog II., Kocsis, Horváth és az önbizalomhiány. XXX. évf. 81. szám. (Budapest: 1938. április 26.)
Gyors, jó felépítésű csatár volt, aki fejjel és lábbal is gólveszélyes volt.Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968 Ugyanakkor izgulós játékos volt és gyakran voltak önbizalom-hiányos időszakai is. „Kitűnő adottságai vannak a futballhoz: jóalakú, erős, jól lő, van érzeke az összjáték iránt, ötletei is vannak. Mi lehet hát a baja? Semmi más, mint önbizalomhiány.”
A válogatottban Kisalagi János egyszer szerepelt a magyar labdarúgó A-válogatottban, hatszor a B-válogatottban, egyszer a csikó- és kétszer az ifjúsági válogatottban, (legalább) egyszer alszövetségi válogatottban és négyszer a cégliga válogatottban.Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, Magyar Távirati Iroda (MTI), Hírarchívum 1920-1945. (Sportkiadás: 1938. március 20.): 3, 4, 6.MTI, Sportkiadás. (1937. október 18.): 3.MTI, Sportkiadás. (1937. október 30.): 6.Kirmizi-Beyaz, Macar Takımı: Ankarayı da yendi, Istanbulu da! 1. évf. 21. szám. (Istanbul: 1937. november 1.)MTI, Sportkiadás. (1938. április 24.):5.MTI, Sportkiadás. (1939. május 15.): 2.MTI, Sportkiadás. (1939. május 18.): 8.Nemzeti Sport, Uj center a Nemzetiben. (1935. augusztus 29.). Ezeken kívül négy egyéb válogatottságot ért el.MTI, Sportkiadás. (1937. november 1.): 4.MTI, Sportkiadás. (1938. március 23.): 3.MTI, Sportkiadás. (1938. április 3.): 3.MTI, Sportkiadás. (1938. április 7.): 3. Egyetlen A-válogatottságát a Németország ellen Nürnbergben vívott és 1:1-re végződött barátságos mérkőzésen érte el 1938. március 20-án. A 19 különféle válogatott mérkőzésen összesen 11 (9) gólt szerzett. (A számok eltérnek amiatt, mert előfordult, hogy a forrásként használható korabeli sportújságok és a Magyar Távirati Iroda (MTI) Sportkiadása eltérő végeredményeket és/vagy gólszerzőket közöltek ugyanazon mérkőzésről.)
Edzőként 1942. június 22. és július 12. között sikeresen elvégezte a Budapesti Állami Tanítóképezde budai bázisán működő magyar királyi állami Sportmester Vizsgáztató Bizottság labdarúgó szakosztályának edzőképző tanfolyamát és segédmesteri képesítést szerzett.Sporthírlap, Wetzer, Avar, Cseh, Bertók és mások az új labdarúgó mesterek között. (1942. július 15.): 4. Harmincöt éves edzői pályafutása során tevékenykedett a Dunakeszi Magyarságban, a Dunakeszi Mechanikában, a Dunakeszi Kinizsiben, a Fóti SE-ben, és a Kisalagon működő Fóti Vasutas SE-ben. Ez utóbbival egy VI. osztályú bajnoki címet ért el. Wohlram „Kisalagi” János egész életét a magyar labdarúgásnak szentelte.
Sikerei, díjai A Megyeri TC korosztályos csapatával a harmadik helyen végzett a Budapesti Labdarúgó Alszövetség (BLASz) Amatőr bajnokság IV. osztály Negyedik csoportjában az 1930-1931-es szezonban. A Vinc(z)e SE-vel elnyerte a CLL elnökségi díját 1933-ban.Monoky és Fenyves: 51. A Vinc(z)e SE-vel negyedik helyen végzett a CLL I. osztályában az 1933-1934-es szezonban. Ebben a szezonban a Vincze SE lett a CLL fairdíj győztese és megkapta a bírák bronzlabdáját.Monoky és Fenyves: 53. A Nemzeti FC-vel első helyen végzett a Professzionális II. osztály 1935-1936-os szezonjában, és feljutott az I. osztályba. Ebben a szezonban a II. osztály gólkirálya lett.Nemzeti Sport, Egy kis statisztika, A Profiliga 1935/36. évi bajnokságának végeredménye. (1936. június 25.) A túrázó Nemzeti FC-ben játszott Algériában, Ausztriában, Csehszlovákiában, Dániában, Gibraltárban, Hollandiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Marokkóban, Németországban, Olaszországban és Romániában.Wohlram „Kisalagi” János érmei, fotói és menyasszonyának/feleségének küldött képeslapjai. A Nemzeti FC-vel szerepelt az 1939. április 9-10-én Amszterdamban, a holland Ajax FC és Blauw Wit, és a belga FC Malines részvételével megrendezett húsvéti nemzetközi négyes tornán.Nemzeti Sport, Hiába volt jobb a Nemzeti..., Valamennyi holland gól védelmi hibából esett, FC Ajax – Nemzeti 4:3 (3:2). (1939. április 11.)Nemzeti Sport, Mester, Pálya és Sztancsik volt az amsterdami Húsvéti Torna legjobbja. (1939. április 14.) A Lampart FC-vel első helyen végzett a Nemzeti Bajnokság II. osztály Tisza csoportjában az 1940-1941-es szezonban, és feljutott az I. osztályba.Sporthírlap, Ez a Lampart, az új NB-csapat. (1941. június 25.): 2. Ebben a szezonban 17 gólt szerzett, amivel holtversenyben a bajnokság góllövő listájának 8. helyén végzett. A Dunakeszi Magyarsággal a 3. helyen végzett az 1945. évi Budapest Bajnokság II. osztályában.Népsport, Bajnoki végeredmények, Hetedik csoport. (1945. augusztus 12.) A Fóti SE-vel megnyerte a csapata által megrendezett és négy környékbeli csapat részvételével lebonyolított Téli Kupát 1948-ban.Népsport, Rövidhír. (1948. február 5., 8., 15., 22.)
Statisztika Klubcsapatban A Nemzeti FC a Professzionális II. osztály 1935-1936-os szezonjának 26 mérkőzéséből 24-et megnyert, 1 döntetlen és 1 vereség mellett. Ebben a szezonban a Nemzeti FC 142 gólt szerzett, melyhez 50 góllal járult hozzá, amivel gólkirály lett. A Nemzeti FC-vel a Nemzeti Bajnokság 1936-1937-es szezonjában az 5., az 1937-1938-as szezonjában a 7., az 1938-1939-es szezonjában pedig a 6. helyen végzett. Az 1937-1938-as szezonban 18 gólt szerzett, amivel holtversenyben a bajnokság góllövő listájának 7. helyén végzett. A Nemzeti FC-ben összesen 36 nemzetközi mérkőzésen lépett pályára, melyek során összesen 44 (45) gólt ért el. (Az eltérő számadatok abból adódnak, hogy előfordult, hogy a forrásként használható korabeli sport újságok és a Magyar Távirati Iroda (MTI) Sportkiadása eltérő végeredményeket és/vagy gólszerzőket közöltek ugyanazon mérkőzésről.) Mindenfajta mérkőzést figyelembe véve a Nemzeti FC- és a Fóti (M)SE-beli szereplése során mérkőzésenkénti 1 gólnál jobb átlagot produkált. Bihámy III Béla (58 gól) után a 2. helyet foglalja el a Nemzeti FC örök góllövő listáján az NB I-ben elért 44 góljával.http://www.nela.hu A Nemzeti FC-ben és a Lampart FC-ben eltöltött évei során összesen 77 alkalommal szerepelt az NB I-ben, melyek során 44 gólt szerzett. Ez 0,571-es mérkőzésenkénti gólátlag, amivel az 57. helyen áll az NB I örök gólerősségi mutatóján.
Mérkőzése a válogatottban
Magánélete Kisalagi Jánosnak 3 leánytestvére és 2 fiútestvére volt. Utóbbiak amatőr labdarúgók voltak. Polgári foglalkozása műszerész volt, melyet a labdarúgás mellett egész életében űzött. 1939 elején megnősült, majd később 3 fia született. A nevével kapcsolatos helyzetet bonyolította, hogy Miklós nevű öccse 1939 decemberében hivatalosan is Kisalagi-ra változtatta nevét. A II. világháború során részt vett Felvidék visszavételében 1938 őszén, és a keleti fronton zajló harcokban 1941 őszén. Az 1956-os forradalom során beállt a Nemzetőrségbe, ami miatt a forradalom leverése után az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatta és hónapokig börtönben tartotta. A forradalomban való részvétele miatt kirúgták munkahelyéről és évekig munkanélküli volt. Később rehabilitálták. A kisalagi temetőben nyugszik.
Irodalom Wohlram Gyula: Wohlram “Kisalagi” János labdarúgó pályafutása (Paks: Info-Szponzor Kft., 2014)www.mek.oszk.hu
Megjegyzés * Az eltérő számadatok abból adódnak, hogy előfordult, hogy a forrásként használható korabeli sport újságok és a Magyar Távirati Iroda (MTI) Sportkiadása eltérő végeredményeket és/vagy gólszerzőket közöltek ugyanazon mérkőzésről.
Jegyzetek
Források
Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgócsatárok Kategória:A Nemzeti SC labdarúgói Kategória:Magyar labdarúgóedzők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek