Dávid Katalin (Szeged, 1923. augusztus 16. – Budapest, 2023. szeptember 22.) Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2011), 1954-ben megalapítója volt a Művészettörténeti Dokumentációs Központnak, 1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven.

Integráló személyisége minden időkben képes volt a legkülönbözőbb világnézetű és hitű embereket nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak. Munkásságát Magyarország és a Vatikán magas szakmai és társadalmi díjakkal ismerte el. Nyolcvanadik születésnapján II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audienciáján fogadta.

Családja és tanulmányai

Édesapja, Dávid Lajos, a kolozsvári egyetem professzora volt, majd – Klebelsberg Kuno felkérésére, akivel közeli barátok voltak – a szegedi egyetemi gyógyszertár és gyógyszerészeti intézet megalapítója és a gyógyszerészeti kar dékánja lett. Dávid Katalin 1941-ben érettségizett Szegeden. Ugyanitt járt egyetemre is, 1948-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett; később elvégezte a katolikus teológiát is, miután elhatározta, hogy keresztény, szakrális ikonográfiával akar foglalkozni. 1948-ban doktorált művészettörténetből, esztétikából és régészetből. Meghatározó mesterei: Kerényi Károly (klasszika-filológia, antik görög kultúra), Sík Sándor (esztétika), Bálint Sándor (néprajz), Felvinczi Takács Zoltán (művészettörténet) voltak.

Férje, Hidvégi György (1922–2016) okleveles könyvvizsgáló-könyvszakértő, az Állami Biztosító Közületi Igazgatóságát vezette. Hidvégi György a Magyar-Izraeli Baráti Társaság alapítója és örökös elnöke. Fia, Hidvégi Máté (1955) biokémikus, a világszerte elismert Avemar és Oncomar feltalálója. Két unokája és egy dédunokája van.

Tudományos munkássága

1974-ben lett a művészettörténeti tudományok kandidátusa. Tudományos pályája legelején, 1948-ban a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeként dolgozott, de ezt hamarosan felváltotta az egyetemi szférán kívüli tudományos tevékenység: 1951–1954 között a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség tudományos munkatársaként dolgozott. 1954-ben a Művészettörténeti Dokumentációs Központ vezetője lett, 1978-tól ismét az oktatás került előtérbe amellett, hogy tudományos munkásságát is töretlen lendülettel folytatta: 21 éven keresztül a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián az ikonográfia és a tipológia egyetemi tanáraként dolgozott.

Több évkönyvet és sorozatot szerkesztett: 1952–53-ban a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyvét, 1953–1960 között a Művészettörténeti Tanulmányokat, 1962–1964 között a Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményeit, 1971-től a Mai Magyar Művészet című sorozatot.

Közéleti tevékenysége

Dávid Katalin közéleti tevékenységeit is vállalt: 1949 óta a Magyar Képzőművészek Szövetségének alapító tagja, majd a Művészeti Írói Szakosztály titkára, 1997-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ezen kívül a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Dávid Katalin integráló személyisége a legkülönbözőbb világnézetű- és hitű embereket képes minden időkben nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak.

Díjai, elismerései

Szocialista Kultúráért kitüntetés (1955) Móra Ferenc-emlékérem (1984) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993) Széchenyi-díj (1995) – Tudományos életműve, a hazai művészettörténeti kutatás megteremtése és az egyházi gyűjtemények érdekében kifejtett tevékenysége alapján. Magyar Örökség díj (1997) Stephanus-díj (2003) Belváros-Lipótváros díszpolgára (2003) Szent Adalbert-díj nagyérem fokozata (2005) Prima díj (2010) Budapest díszpolgára (2013) A Magyar Művészeti Akadémia életműdíja (2013) Széchenyi-nagydíj (2021)

Dávid Katalint nyolcvanadik születésnapja alkalmából II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audiencián fogadta. Dávid Katalin tiszteletére, kilencvenedik születésnapja alkalmából, Ránki Dezső, Klukon Edit és Ránki Fülöp zongorakoncertet adtak az otthonukban, Esterházy Péter „Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán” című, Dávid Katalinnak ajánlott kéziratos művét adta ajándékba.

Főbb művei Emlékiratok; Szt. István Társulat, Bp., 2019 Egy katolikus a migrációról; Szt. István Társulat, Bp., 2017 Vasfüggönyös kereszténység. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ; Szt. István Társulat, Bp., 2017 Soah. Emlékeim a vészkorszak idejéből; Szent István Társulat, Bp., 2014 Egy keresztény értelmiségi Európára néz. Budapest, Szent István Társulat. 2013 A kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben. Budapest, Szent István Társulat. 2011 Isten anyja a tipológiában – Egy asszony, öltözete a Nap. Budapest, Szent István Társulat. 2008 (A könyv borítóját Makovecz Imre tervezte.) Róma. Budapest, Szent István Társulat. 2006 Mózes. Gondolatok Mózesről Freud Mózes-tanulmányával kapcsolatban; Szt. István Társulat, Bp., 2006 Kereszténység és kultúra. Budapest, Szent István Társulat. 2006 A szép teológiája, mint a művészeti érték megközelítésének módszere. Budapest, Szent István Társulat. 2006 A római Santa Maria Maggiore 5. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében. Budapest, Szent István Társulat. 2005 A kereszt mint jel és ereklye az Árpád-kori Magyarországon; Szt. István Társulat, Bp., 2003 (Haza a magasban) Bibliai jelképek kézikönyve – A teremtett világ misztériuma. Budapest, Szent István Társulat. 2002 A megváltás tipológiája. Budapest, Jel Kiadó, 1996 Dávid Katalin (szerk.): Anna Margit – Ámos Imre (katalógus). Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1984 Treasures in Hungarian Ecclesiastical Collections. Budapest, Corvina Kiadó, 1982 Sakrale Kunstschaetze in Ungarn. Budapest, Corvina Kiadó, 1982 Magyar egyházi gyűjtemények kincsei. Budapest, Corvina Kiadó, 1981 Anna Margit. Budapest, Corvina Kiadó, 1980 Dávid Katalin, Kovács Endre: Magyarország-Lengyelország, A barátság ezer éve. Budapest, Corvina Kiadó – Warszawa, Krajowa Agencija Wydawnicza, 1978 Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974 Bernáth Aurél két falképe. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1973 Engelsz József. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1972 Masaccio. Budapest, Corvina Kiadó, 1972 Moore. Budapest, Corvina Kiadó, 1968 Foto Székely Aladár. Budapest, Corvina Kiadó, 1968 Chagall. Budapest, Corvina Kiadó, 1966 Dávid Katalin (szerk.): Rabinovszky Máriusz (Válogatott művészeti írások). Budapest, Corvina Kiadó, 1965 Dávid Katalin (ford., előszó, jegyzetek): van Gogh válogatott levelei. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964 van Gogh. Budapest, Corvina Kiadó, 1963 Domján József színes fametszetei. (Előszó: Tamási Áron) Budapest Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955 Courbet. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadása, 1953

Jegyzetek

Források

Ex invisibilibus visibilia... Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára; szerk. Dankó László, Széll Margit, Takács József; Pesti Szalon–Ferenczy, Bp., 1993

További információk Dávid Katalin hivatalos honlapja. Magyar Művészeti Akadémia Artportal Galambos Ádám: Gondolatok Dávid Katalin Soah – Emlékeim a vészkorszak idejéből című kötetéről , evangelikus.hu, 2014 Galambos Ádám: Vasfüggönyös kereszténység – Dávid Katalin kötetéről , evangelikus.hu, 2017

Kategória:1923-ban született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:Szegediek Kategória:Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:Stephanus-díjasok Kategória:Prima díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Szent István Tudományos Akadémia tagjai Kategória:Móra Ferenc-emlékérmesek Kategória:Századik életévüket betöltött magyarok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei