thumb|right|250px|Len szárának keresztmetszete: 1. Bélszövet, 2. Protoxilém, 3. Xilém I, 4. Floém I, 5. Szklerenchima, 6. Kéreg, 7. Epidermisz Az edényes növényekben a floém (phloem) vagy háncsrész a két szállítószövet egyike – a xilém vagy farész a másik. A floém szó a görög φλόος (floosz) szóból származik, ami kérget jelent. Fás szárú növények esetében a floém a kéreg legbelső rétege. Fő feladata a fotoszintézis során létrejött, vízben oldható szerves tápanyagok (asszimilációs termékek, különösen a szacharóz) szállítása, transzlokációja a növényben.
Struktúra A floémszövetet kevésbé specializált, magvas parenchimasejtek, rostacsőelemek vagy rostasejtek, valamint kísérősejtek (továbbá rostsejtek, albuminsejtek, szklereidák) alkotják.
Rostacsövek A harasztoknál, nyitvatermőknél a hosszúra nyúlt, hengeres rostasejtek nem állnak össze rostacsövekbe. Minden sejtfalban rostamező, kisméretű rostapórusok találhatók.
A zárvatermőknél a rostasejtek (itt: rostacsőelemek) fuzionálva rostacsövet alkotnak. A rostacsőelemek kapcsolódó harántfalai a lukacsos rostalemezek. Az oldalfal is lehet rostamező, ahonnan plazmafonalak (plazmodezmák) mennek át a szomszédos sejtekbe. A rostacsőtagok mellett kísérősejtek vannak (általában, de nem mindig egy rostacsőtaghoz egy kísérősejt tartozik).
Fordítás
Kategória:Növényélettan Kategória:Növényi anatómia