thumb|right|250px|Antwerpen és környékének térképe 1477-ből
Az antwerpeni őrgrófságot a 10. század során hozták létre az Antwerpen és Breda városok körüli területekből I. Ottó német király és utódainak külpolitikája eredményeként. A valenciennes-i és ename-i őrgrófságokkal együtt a Német-római Birodalom nyugati határán katonai ütközőzónát alkottak, mivel a Schelde folyótól délre már a Flandriai grófság helyezkedett el, amely a Nyugati Frank Királyság hűbérese volt.
Története Az Antwerpen város körül és attól keletre elhelyezkedő területek a frank hódítás után a pagus Toxandria részét képezték, amely a Maas folyótól délre, a Schelde folyótól keletre és a Dijle folyótól északra helyezkedett el. 870-ben, amikor II. Lajos keleti frank király és II. „Kopasz” Károly megegyeztek a lotaringiai területek felosztásában, már grófságként említették ezt a területet: a „comitatum Texandrum” Károly fennhatósága alá került.MGH LL Capitularia regum Francorum II, p. 195. Idézi Cawley: Medieval lands A 9. századra feltehetően már önálló grófság volt. Az első ismert gróf Ansfrid volt, akit 994-ben kineveztek Utrecht püspökének.
Az őrgrófság létrehozása feltehetően II. Ottó német-római császár nevéhez fűződik, aki birodalma keleti határait próbálta őrgrófságok létrehozásával megerősíteni, mivel tartott II. Arnulf flamand gróf (a francia király hűbérese) katonai erejétől.Nicholas, D. (1992) Medieval Flanders (Longman), p. 44. 1008-ban II. Henrik Gozelont nevezte ki őrgrófnak, és így a terület a 11. századra az alsó-lotaringiai hercegek kezébe került.
1076-ban IV. Henrik német-római császár hűbéresének, Bouillon Gottfriednek adományozta az őrgrófi címet. Bouillon halála után I. Henrik limburgi herceget nevezték ki őrgrófnak, aki visszavonta a Bouillon által bevezetett reformokat. IV. Henrik halála után 1106-ban a Limburgi Hercegség és vele az antwerpeni őrgrófság is I. Gottfried leuveni gróf birtoka lett. VII. Dirk holland herceg azonban magának követelte Breda városát és a környező területeket, amelyeket végül a brabanti hercegség szerzett meg 1200-ban. Később aztán az antwerpeni őrgrófság is a brabanti hercegek tulajdonába került, bár az elnevezés és a cím továbbra is megmaradt.
1549-ben V. Károly német-római császár kiadta a Pragmatica sanctiót, amely önálló területként említette az antwerpeni őrgrófságot a Tizenhét Tartományon belül. 1584-1585 között a spanyolok megostromolták és elfoglalták a várost). A spanyol örökösödési háború után, 1714-ben Breda és a környező területek a lázadó holland tartományok uralma alá kerültek, míg Antwerpent és környékét a spanyolok megőrizték.
Az őrgrófság névleg még több mint két évszázadig létezett, és végleg csak a francia forradalmat követő háború és megszállás során, 1794-ben oszlatták fel.
Az antwerpeni őrgrófok listája kb. 969–995 Ansfried
kb. 1008–1044 I. Nagy Gozelon 1044–1049 V. Balduin flamand gróf 1046–1065 Luxemburgi Frigyes 1065–1069 III. Szakállas Gottfried 1069–1076 IV. Púpos Gottfried 1076–1100 Bouillon Gottfried 1101–1106 Henrik alsó-lotaringiai herceg 1106–1128 I. Gottfried leuveni gróf
Ezután az Antwerpeni Őrgrófság végleg a brabanti hercegek kezébe került.
Források History of the Low Countries Brief history of Flanders and the Flemish Charles Cawley - Medieval Lands
További információk A Tizenhét Tartomány V. Károly és II. Fülöp alatt
Jegyzetek
Kategória:Belgium történelme Kategória:Hollandia történelme