Kőhídgyarmat (szlovákul Kamenný Most, korábban Kamenné Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése Párkánytól 7 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján helyezkedik el. Északnyugat és délkelet felől a Garammenti-hátság dombvidéke övezi, amelynek legdélibb pontja a 251 méter magas Kék-hegy (Modry-vrch).
Nevének eredete Nevét a honfoglaló Gyarmat törzsről és az itt már a középkorban a Garamon átívelő kőhídról kapta, ahol az esztergomi érsek hídvámot szedetett.
Élővilága A falu határában torkollik a Garamba a Páris-patak. A korábbi időszakban volt gólyafészek a faluban, de mára az elpusztult.bociany.sk No. 579
Története A község területén már a bronzkorban éltek emberek. Hallstatt kori települést és latén kori hamvasztásos sírokat is találtak. A római korban is fontos védelmi rendszer húzódott itt. Ezt bizonyítja az a római sánc, mely innen Kéménd irányába húzódik.
A mai települést 1271-ben "Gormoth" néven említik először, de már a 12. században létezett. Az esztergomi érsek birtokolta, ahol a Garam folyó hídján már ekkor vámot szedtek, az érsekségnek sóraktárai is voltak a faluban. 1282-ben Patacson a meglévő mellett újabb malmot építtettek.Vajda Tamás 2012: [https://core.ac.uk/download/pdf/42929584.pdf Árpád- és Anjou-kori vízimalmaink tájalakító hatása. In: Micae Mediaevales II. Budapest, 65. 1295-ben és 1311-ben is kifosztották a települést. A 14. században a gróf Cseszneky család tulajdonában találjuk. A falu stratégiai fontossága miatt a török támadások állandó célpontja volt. 1625-ben a falu melletti réten kötöttek békét a császár és a szultán követei.
A 17. században majdnem teljesen elnéptelenedett. 1715-ben szőlőskertje, 3 malma és 28 háza létezett. 1720-ban leégett. 1755-ben 600-an lakták. 1787-ben 108 házában 620 lakos élt. 1828-ban 103 háza és 773 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849-ben összecsapások voltak itt a császári erők és a honvédcsapatok között.
Vályi András szerint "Kőhid Gyarmat. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomtól, két óránnyira, Nána, Libad, és Keménd faluknak szomszédságjokban, hajdan eleget szenyvedett Rákótzi, és más hazai zendűlések idejekkor. Határbéli földgye kies, és jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlei számosak, és jó néműek, eladásra módgya a’ Dunán, és Esztergomban, fogyatkozása, hogy néha Garam vize réttyeit mossa, mind az által, első Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Kőhid-Gyarmat, magy. falu, Esztergom-, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Garan mellett, Esztergomhoz éjszakra 1, ut. p. Kéméndhez 1/4 mfld távolságra: 891 kath. lak., paroch. templommal. Róna határa első osztálybeli s igen termékeny; a lakosok birnak 874 1/2 hold első, 45 h. második osztálybeli szántóföldet, 494 h. rétet, 611 3/4 kapa szőlőt; jó legelője és erdeje is van. Birja az esztergomi káptalan."
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. A világháborús harcokban a falu 90%-a elpusztult.
Népessége
1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1034 lakosából 931 magyar és 91 szlovák volt.
2011-ben 1034 lakosából 875 magyar, 121 szlovák és 27 ismeretlen nemzetiségű.
2021-ben 1060 lakosából 842 (+15) magyar, 149 (+18) szlovák, 3 cigány, 4 egyéb és 62 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született Dinnyés Károly festő, grafikus, karikaturista, újságíró, középiskolai rajztanár. Itt szolgált Burián László (1922-2014) katolikus pap. Itt szolgált Juhász Bélaiskoláit Esztergomban (A Pannonhegyi Szent Benedek-rend Esztergomi Fő-gymnásiumának programmja az 1858/9 tanév végén. Esztergom, 61) és Rozsnyón végezte. zsemléri jegyző,1902 Esztergom VII/43, 3. (1902. október 19.) kőhídgyarmati kántortanító1902 Értesítő a Pannonhalmi sz. Benedek-rend Esztergomi Kath. Főgymnasiumáról az 1901-1902: iskolai év végén. Esztergom, 65 éremadomány; 1902 Religio XI/23, 180; Szoleczky Emese – Sallay Gergely Pál 2018: Egy volt pécsi hadapród a világháborúban. Per Astera ad Astra V/2, 24. és alapító tűzoltóparancsnok, az esztergomvidéki tanító–egylet választmányi tagja,Juhász Gyula: Kőhídgyarmat a Magyar Gazdaszövetség tagja.Néptanítók lapja 36. évfolyam/48, 8. (1903. november 26.) Itt szolgált Zalka János (1820–1901) győri püspök. Itt szolgált Witz Béla (1889–1962) római katolikus kanonok, szerzetes, cserkészvezető, címzetes dömösi prépost, országgyűlési képviselő. Itt szolgált Prenner Béla (1894–1983) plébános, szentszéki bíró.
Nevezetességei
Az ősrégi Mihály arkangyal-templom romjainak felhasználásával 1742-46-ban az esztergomi káptalan barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot építtetett. Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. Oltárképei Jakobey Károly alkotásai (1874). Tisztások Természetvédelmi Terület. Rovásírásos helységnévtábláját 2013. március 16-án szentelték fel a templomkertben.
Képtár
Jegyzetek
Források Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1. Juhász Gyula: Kőhídgyarmat (monográfia) Jászay Pál 1837: A gyarmati béke. Tudománytár II. Gévay Antal 1837: Az 1625 máj. 26. költ gyarmati békekötés czikkelyei latinul, magyarul és törökül. Bécs. Salamon Ferenc 1867: Két magyar diplomata a XVII. századból
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal Községinfó A község az Alsó-Garammente honlapján E-obce.sk Magyar Világhíradó, 1938 november: A bevonuló magyar csapatok ünnepélyes fogadása Kőhídgyarmaton
Kategória:Az Érsekújvári járás települései Kategória:Esztergom vármegye települései