A gudzsaráti nyelv (gudzsarátiul: ગુજરાતી Gujǎrātī) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni csoportjához, azon belül a nyugati indoárja nyelvekhez tartozik.

Anyanyelvi beszélőinek száma kb. 46,5 millió fő, így ez a 24. legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező nyelv.

A gudzsaráti volt az anyanyelve Mohandász Karamcsand Gandhinak, Muhammad Ali Dzsinnah-nak, valamint Sardar Vallabhbhai Patelnek is.

Története Szépirodalma a 13. században alakult ki.

Beszélői és elterjedése A gudzsaráti nyelv körülbelül 46 millió beszélőjéből 45,5 millió Indiában, 150 000 Ugandában, 250 000 Tanzániában, 50 000 Kenyában és mintegy 100 000 Pakisztánban lakik. Egy nagy gudzsaráti közösség létezik még Mumbai-ben, Indiában. Az Egyesült Királyságban a nyelvnek 30 000 beszélője van. Hivatalos státusz

A gudzsaráti egyike India huszonkét hivatalos nyelvének és tizennégy regionális nyelvének. Dialektusok A standard gudzsaráti nyelvet a Vadodarától Ahmedábádig terjedő területen, valamint Gudzsarát északi részén beszélik. Az Ethnologue a következő dialektusokat listázza: Standard Gudzsaráti Saurashtra Standard Nagari Mumbai Gudzsaráti Patnuli Gamadia Gramya Surti Anavla Bhathla Meshani Machi Keleti Broach Gudzsaráti Charotari Patidari Vadodari Amdavadi pathani Patani Parsi Kathiyawadi Jhalawadi Sorathi Holadi Gohilwadi Bhavnagari Mer Kharva Khakari Tarimukhi Ghisadi

Mintaszöveg 200px|bélyegkép|jobbra|Gudzsaráti minta – Gandhi kunyhója Gudzsaráti írás

ગાંધીજીની ઝૂંપડી-કરાડી

જગ પ્રસિદ્ધ દાંડી કૂચ પછી ગાંધીજીએ અહીં આંબાના વૃક્ષ નીચે ખજૂરીનાં છટિયાંની એક ઝૂંપડીમાં તા.૧૪-૪-૧૯૩૦થી તા.૪-૫-૧૯૩૦ સુધી નિવાસ કર્યો હતો. દાંડીમાં છઠ્ઠી એપ્રિલે શરૂ કરેલી નિમક કાનૂન ભંગની લડતને તેમણે અહીંથી વેગ આપી દેશ વ્યાપી બનાવી હતી. અહીંથીજ તેમણે ધરાસણાના મીઠાના અગરો તરફ કૂચ કરવાનો પોતાનો સંકલ્પ બ્રિટિશ વાઈસરૉયને પત્ર લખીને જણાવ્યો હતો.

તા.૪થી મે ૧૯૩૦ની રાતના બાર વાગ્યા પછી આ સ્થળેથી બ્રિટિશ સરકારે તેમની ધરપકડ કરી હતી.

Dévanágari írás

गांधीजीनी झूंपडी-कराडी

जग प्रसिद्ध दांडी कूच पछी गांधीजीए अहीं आंबाना वृक्ष नीचे खजूरीनां छटियांनी एक झूंपडीमां ता.१४-४-१९३०थी ता.४-५-१९३० सुधी निवास कर्यो हतो. दांडीमां छठ्ठी एप्रिले शरू करेली निमक कानून भंगनी लडतने तेमणे अहींथी वेग आपी देश व्यापी बनावी हती. अहींथीज तेमणे धरासणाना मीठाना अगरो तरफ कूच करवानो पोतानो संकल्प ब्रिटिश वाईसरॉयने पत्र लखीने जणाव्यो हतो.

ता.४थी मे १९३०नी रातना बार वाग्या पछी आ स्थळेथी ब्रिटिश सरकारे तेमनी धरपकड करी हती.

Átírás

gāndhījīnī jhū̃pṛī-Karāṛī

jag prasiddh dāṇḍī kūc pachī gāndhījīe ahī̃ āmbānā vr̥kṣ nīce khajūrīnā̃ chaṭiyā̃nī ek jhū̃pṛīmā̃ tā.14-4-1930thī tā.4-5-1930 sudhī nivās karyo hato. dāṇḍīmā̃ chaṭhṭhī eprile śarū karelī nimak kānūn bhaṅgnī laṛatne temṇe ahī̃thī veg āpī deś vyāpī banāvī hatī. ahī̃thīj temṇe dharāsaṇānā mīṭhānā agaro taraph kūc karvāno potāno saṅkalp briṭiś vāīsarôyne patra lakhīne jaṇāvyo hato.

tā.4thī me 1930nī rātnā bār vāgyā pachī ā sthaḷethī briṭiś sarkāre temnī dharpakaṛ karī hatī.

Fonetikus kiejtés (IPA)

Ajánlott és felhasznált irodalom

<span id="CITEREFDwyer1995" class="citation">

Jegyzetek

Kategória:Indoiráni nyelvek Kategória:Természetes nyelvek Kategória:India nyelvei Kategória:Gudzsarát