I. Bátor Henrik középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.
Élete Henrik apja III. Gottfried leuveni gróf és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1179-ben feleségül vette Matilda boulogne-i grófnőt. 1180-ban kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben Barbarossa Frigyes német-római császár kinevezte Brabant hercegének.
1197-ben VI. Henrik német-római császár keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a Szentföldre. Henrik először Jaffa visszafoglalására indult – amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek – amikor megtudta, hogy Henrik jeruzsálemi király meghalt. Ekkor visszatért Akkóba és a királyság régense volt 1198 januárjáig, amikor Amalric de Lusignan megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta Bejrútot. Ezt követően visszatért Európába.
Amikor 1208-ban Fülöp német királyt Bambergben meggyilkolták, apósa, II. Fülöp Ágost francia király Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, IV. Ottó német-római császárral tartott, és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a bouvines-i csata során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.
1235-ben Kölnben halt meg és Leuvenben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol késő román síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, II. Henrik lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.
Az 1200-as évek elején Henrik herceg adott utasítást a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház felépítésére.
Családja
Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 – 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született: Mária (1190–1260), 1214-ben IV. Ottó német-római császár felesége lett, majd Ottó halála után, 1220-ban második férje I. Vilmos holland gróf lett. Margit (? – 1231), 1206 után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége. Aleidis (? – 1261/67), első férje (1206) Arnold, Loon grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura. Matilda (? – 1267. december 22.), első férje (1212 novemberétől) II. Henrik rajnai palotagróf. Második férje (1224-től) IV. Flórián holland gróf, I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia. Henrik (1207–1248), apja halála után II. Henrik néven brabanti herceg. Gottfried (1209–1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura. ismeretlen
Második felesége 1213. április 22. után Franciaországi Mária (1197 – 1238. augusztus 15.), II. Fülöp Ágost francia király lánya, I. Fülöp namuri őrgróf özvegye. A házasságból két gyermek született: Erzsébet (? – 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam" túl közeli rokonok voltak. Mária (? – ?)
Jegyzetek
Fordítás
Források Charles Cawley: Medieval Lands
Kapcsolódó szócikkek Lotaringia uralkodóinak listája
Kategória:Az 1160-as években született személyek Kategória:1235-ben elhunyt személyek Kategória:Lotaringia uralkodói Kategória:A keresztes háborúk résztvevői