bélyegkép|jobbra|250px|Camellia × williamsii 'Brigadoon' bélyegkép|jobbra|250px|Camellia fraterna bélyegkép|jobbra|250px|Teacserje-ültetvény thumb|Camellia japonica
A kamélia (Camellia) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjának egy nemzetsége. Nagyjából száz fajt sorolnak ide, közülük több ismert dísz-, illetve haszonnövény, amik közül a legfontosabb a japán kamélia (Camellia japonica) és a tea.
Nevét Carl von Linné a főképp a Fülöp-szigetek flóráját tanulmányozó Georg Josef Kamel (1661–1706) cseh botanikus nevének latinos változatából képezte.
Származása, elterjedése A legtöbb faj őshazája Kelet- és Dél-Ázsia (Kína, Japán, India), de (részben emberi közreműködéssel) számos más szubtrópusi éghajlatú területen elterjedt.
Fajok A lista nem teljes.
Megjelenése, felépítése Fás szárú örökzöld. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül.
Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.
Életmódja, termőhelye Vadon különféle lomberdőkben nő. A laza, tőzeges, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli; száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja. A hőigénye közepes, de fagyérzékeny.
Dugványról szaporítható.
Felhasználása Több faját dísznövényként parkokban ültetik, ezek közül a legismertebb a többnyire közönségesen csak „kamélia” néven emlegetett japán kamélia (C. japonica). Számos kertészeti hibridje is ismert.
Haszonnövényként legismertebb a teacserje (C. sinensis), amelynek a leveléből készült főzet a tea.
A szaszanka (C. sasanqua) és az olajkamélia (C. oleifera) magvából Kínában olajat nyernek.
Források Növénykatalógus: Kamélia (Camellia)
Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 32.
Kategória:Teafélék Kategória:Növénynemzetségek