A 101955 Bennu, korábban (101955) 1999 RQ36 földközeli kisbolygó. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 11-én. Jelenleg a Földre legveszélyesebb űrobjektum. A kisbolygó mérete megközelítőleg 550 méter, keringési periódusa 14 hónap.
thumb|left|160px|Az OSIRIS-REx által készített felvétel. (2018. december 3.)
Felfedezése után néhány évig nem került a média középpontjába, viszont miután Andrea Milani és munkatársai tüzetesebben is megvizsgálták, helyet kapott azon nyolc kisbolygó között, amik 2169 és 2199 között potenciális veszélyt jelentenek a Földre. Ezen kisbolygókról kevés információnk van. A nyolc kisbolygó becsapódásának esélye együttesen sem éri el a 0,07%-ot.
A számítások szerint a Bennu 1:1000 eséllyel 2182-ben összeütközhet a Földdel.https://index.hu/tudomany/urkutatas/2010/07/29/172_ev_mulva_eljohet_a_vilagvege/
Az 550 méter átmérőjű aszteroida minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.- 2017-09-23
Nevét egy főnixhez hasonló ókori egyiptomi madárról, a bennuról kapta.
A Bennu valószínűleg egy sokkal nagyobb, szénben gazdag aszteroidától szakadt el, ennek ideje 700 millió és 2 milliárd év közötti. Valószínűleg a fő aszteroidaövben alakult ki a Mars és a Jupiter között, és azóta közelebb sodródott a Földhöz. Mivel anyagai ilyen régiek, a Bennu olyan szerves molekulákat tartalmazhat, amelyek hasonlóak lehetnek a Föld életének kezdetéhez.
Küldetés a Bennuhoz
A NASA egy 2016 őszén indított űrszondával, az OSIRIS-REx-szel vizsgálja a kisbolygót. A szonda 2018. december 3-án érte el, és 2020. október 20-án mintát vett a kisbolygóból, amit 2023-ban visszahoz a Földre. Az elkészült képekből 80 cm felbontású háromdimenziós domborzatmodellt és 5 cm felbontású, 30 cm becsült pontosságú térképet generáltak.Bennett & al. (2021): A high-resolution global basemap of (101955) Bennu. Icarus 357 (Hozzáférés: 2021. február 21.)
2023 szeptemberében az OSIRIS-REx sikeresen visszatért a Földre, körülbelül 120 gramm anyagmintával a Bennuról. A visszahozott anyag túlnyomórészt nagyon sötét, a fényvisszaverő képesség értékei összhangban vannak Bennu felszínének megfigyeléseivel, bár tartalmaz néhány világosabb beépülést és részecskét. A minta részecskeméretei széles skálán mozognak, az apró porszemektől egészen a kb. 3,5 cm hosszú kövekig. Az ásványtani elemzés azt mutatja, hogy a minta gazdag hidratált ásványokban, különösen Mg-ban gazdag filloszilikátokban, ami alátámasztja a távérzékeléses adatokból származó előrejelzéseket. Más fő összetevők közé tartozik a magnetit, a szulfidok, a karbonátok és az szerves vegyületek. Egy váratlan felfedezés volt, hogy néhány mintában foszfátásványok is jelen voltak, beleértve Mg- és Na-ban gazdag foszfátokat, amelyeket néhány részecskében erek és kérgek formájában találtak.
2025 januárjában arról számoltak be, hogy a Bennuból hozott mintákban számos szénben és nitrogénben gazdag szerves vegyületet azonosítottak, beleértve az öt nukleonbázist (adenin, timin, citozin, guanin és uracil), amelyek a DNS és RNS alapvető építőkövei. A földi szervezeteket felépítő 20 aminosav közül tizenegyet is megtaláltak, de ellentétben a földi szervezetekben talált aminosavakkal, a Bennuból származó aminosavak kevert kiralitásúak voltak.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Lenyűgöző fényképet küldött haza a száguldó aszteroida körül keringő űrszonda (Hvg.hu, 2019-06-18)
Kategória:Föld-közeli kisbolygók