260px|bélyegkép|jobbra|A Festetics-kastély Zalaújvár () falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Fekvése Csáktornyától 3 km-re keletre fekszik.
Története A települést 1366-ban "Poss. Porbozlouhaza" alakban említik először. 1478-ban már mai horvát nevén "Pribislawecz" alakban szerepel a csáktornyai uradalom tartozékai között.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. Régi magyar neve Porboszlóháza és horvát neve is minden bizonnyal a szláv Pribislav személynévből származik. A település valószínűleg sokkal régebbi, mint az első említése és már 1334-ben a muraközi plébániák első írásos említésekor a drávaszentmihályi plébániához tartozhatott.
Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1691-ben Zrínyi Ádám halála után a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy már 1831-ben állt itt egy szép udvarház, körülötte rendezett parkkal, melyet valószínűleg még a 17. században építtetett gróf Zrínyi Ádám, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fia. Ennek a helyén építtette 1870-ben a Festetics család a mai is álló pompás neogótikus kastélyt.
Vályi András szerint " PRIBISLAVECZ. Elegyes horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Csáktornyához közel, mellynek filiája, határja jól termő."
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. 2001-ben 2929 lakosa volt.
Népessége 1910-ben 1121 lakosa volt, közülük 1095 horvát, 26 magyar anyanyelvű volt.
Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 537 634 831 954 1.017 1.121 1.395 1.617 1.940 2.028 2.167 2.354 2.568 2.746 2.929 3.136 2963
Oktatás Vladimir Nazor Általános Iskola. Az iskolaépület a tanulók növekvő száma miatt kicsinek bizonyult, ezért kezdeményezést indítottak egy új iskolaépület építésére. Miután az alapítók elfogadták a terveket, közel került az iskolaépítési projekt megvalósítása. Az új iskolaépület és a kapcsolódó tornaterem építési dokumentációjának építési engedélyezése folyamatban van.
Kultúra A KUD Kaštel Pribislavec Kulturális és Művészeti Egyesületet 1998. március 28-án alapították. Az egyesület három szekcióban működik: folklóregyüttes, tamburazenekar és színjátszócsoport. Tagjai 2003 közepéig közel kétszáz alkalommal léptek fel. Horvátországon kívül a svájci Međimurac Társaság vendégei voltak Zürichben. Számos koncerten, humanitárius rendezvényen, fesztiválon, alkalmi előadáson, rádió- és televízió műsorban léptek fel.
Sport NK Polet Pribislavec labdarúgóklub ŽOK Kaštel Pribislavec női röplabdaklub A településnek sportrepülőtere van, ahol a Horvát Köztársaság egyik legnagyobb repülőstalálkozóját tartják minden évben. Az Aero Clubnak van egy vitorlás iskolája és egy motorosrepülő iskolája is.
Nevezetességei A Festetics-kastélytÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1120. 1870-ben építtette gróf Festetics György egy korábbi udvarház helyén neogótikus stílusban. A kastélyt szép park és kert övezi, benne kis kápolnával. Bár a kastély a háború alatt kárt szenvedett, ma is a Muraköz egyik legszebb romantikus épülete. Ma a helyi alapiskola működik benne.
Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1867-ben épült. Mai formáját az 1903-as bővítés után érte el. A hajó 16,89 m hosszú és 9,16 m széles, a szentély szélessége 5,74 m. 1975-ben építették hozzá a sekrestyét. Az oltárkép ismeretlen festő alkotása, gróf Festetics György ajándéka.
A település központjában, a plébániatemplomÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3946. közelében található a Szentháromság-szentély, mely három oldalról nyitott falazatú kápolnaként épült, és 1800 körül épített nyeregtető borítja. Tiszta forma, az építészeti elemek nyugodt elrendezése, karcsúság és elegancia jellemzi. A szentély négyzet alaprajzú, és csak a hátsó oldala van teljesen felfalazva. Az oldalfalak magas, félkör alakú lekerekített nyílásokkal rendelkeznek, míg az elülső rész teljes magasságban nyitott. A rácsos bejárati ajtón keresztül egy kis baldachinos boltozattal fedett helyre lépünk be. A hátfal három részből áll: az oltári menzájából, a központi rész mellékalakjaiból (Szent Borbála és Mihály arkangyal) és a felső részből a Szentháromság szoborcsoportjával.
Jegyzetek
További információk Zalaújvár község hivatalos oldala A kastély keleti oldala A renoválás alatt álló kastély
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései