Beck Salamon (Topolya, 1885. március 25. – Budapest, 1974. június 7.) magyar jogtudós, ügyvéd, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1957). Az utolsó magyar esetjogásznak tekinthető.
Életpályája Apja Beck Móric cipészmester volt. Felesége dr. Klein Magdolna.
Elemi iskoláit szülőfalujában a zsidó iskolában végezte, ezt követően hat évig a szabadkai gimnáziumba járt. 1903-ban Újvidéken érettségizett, majd jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1907-ben avatták doktorrá. A diploma megszerzése után külföldön is folytatott tanulmányokat, majd ügyvédjelölti gyakorlata után 1910-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Csatlakozott a polgári radikalizmus eszméihez, a Galilei Kör tagja lett. A két világháború között ügyvédi gyakorlatot folytatott és egyben jogi szakírói munkássága is jelentős. (pl. az 1934-ben megjelent Magyar védjegyjog). A magánjog és a kereskedelmi jog kérdéseivel foglalkozott. Beck Salamon 1925-ben Meszlény Artúr főszerkesztővel és Varannai István szerkesztőtársával indította meg a Polgári Jog című, havonta megjelenő szaklapot, amelynek Beck Salamon nemcsak szerkesztője, hanem gyakori cikkírója is volt. Az 1939 végén betiltott lapban a Beck Salamon által 14 év folyamán írt cikkek száma több mint 300 volt.https://dtt.ogyk.hu/hu/component/k2/item/278-beck-salamon
1929 és 1931 között az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság („vizsgálóbizottság”) tagja volt. A második világháború után a jogi felsőoktatásban tanított, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanáraként vonult nyugalomba. Az 1962-ben alapított Magyar Iparjogvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke és egyik legaktívabb tagja volt, aki jogtudósként is foglalkozott a védjegyjoggal és szabadalmi joggal.
Társadalmi szerepvállalása a Budapesti Kereskedelmi Testület főtitkára; az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztályának társelnöke; Magyar Iparjogvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke.
Díjai, elismerései Iparjogvédelmi Emlékérem Munka Érdemrend arany fokozata
Főbb művei A köteles rész jogállása (Bp., 1913) Beck Salamon, Vámbéry Rusztem: A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata; OMKE, Bp., 1923 (Az OMKE könyvtára) Kötelemvalósulás; Pesti Lloyd Ny., Bp., 1927 (A Polgári Jog könyvtára) Érdekeszme töredékek (Bp., 1933) Magyar védjegyjog (Bp., 1934) Jellegtartó és jellegvesztő kötelmek (Bp., 1938) A jogszabályok átvitt alkalmazása (négy értekezés, Bp., 1941) A kereskedelmi és váltójog vázlata (Bp., 1947) A békeszerződés és az eszmei javak (Bp., 1948) Többszemélyes perjogi helyzetek (Bp., 1952) Polgári eljárásjogi esetgyűjtemény; ELTE, Bp., 1958 Életének humoros történeteit Öreg jogász tövistermése című kötetében adta ki 1969-ben.
Emlékezete Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. Világhy Miklós: Dr. Beck Salamon (1885–1974). Az utolsó magyar esetjogász halálára (Jogtud. Közl., 1974, 12. sz.) Emlékkönyv Beck Salamon születésének 100. évfordulójára, 1885–1985; szerk. Németh János, Vékás Lajos; ELTE–Budapesti Ügyvédi Kamara, Bp., 1985 A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága (MTA-MAB) 2015. november 13-án Beck Salamon Emlékkonferenciát rendezett Miskolcon . 2016-ban létrehozták a Beck Salamon Alapítványt. Vida Sándor: Beck Salamon és a védjegyjog. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. április
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. Digitális Törvényhozási Tudástár Hamza Gábor: Beck Salamon (1885–1974). Jogelméleti Szemle, 2013/2. szám, 221–223. o.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar jogtudósok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Topolyaiak Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:Magyar szakírók Kategória:Védjegyjog Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek