Friss István (Nagyvárad, 1903. május 31. – Budapest, 1978. október 11.) állami díjas magyar közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
250px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben Életútja
Friss ZsigmondFriss Zsigmond gyászjelentése (1936. április 24.) Pesti Hírlap, 58. évfolyam, 94. szám részvénytársasági igazgató és Glasner Gabriella fia. Felsőfokú tanulmányait 1924-ben fejezte be a berlini kereskedelmi főiskolán.
1922-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1925-ben tiltott politikai tevékenység miatt négyévi börtönbüntetést kapott. 1928-ban az illegális Kommunista szerkesztője lett, később a kommunista párt ideiglenes titkárságának tagjai közé választották. 1931-ben házasságot kötött Glasner Saroltával, 1945-ben elvált és feleségül vette Weiser Rózsát, akivel élete végéig élt. 1935–1936 folyamán a Szovjetunióban, 1936-tól 1939-ig Prágában élt. A német megszállás után Lengyelországba, onnan Svédországba menekült. 1941-ben Moszkvába került, ahol egy darabig nem jutott se munkához, se lakáshoz. 1945-ben az úgynevezett moszkovita csoport tagjaként tért haza.
1945-től 1954-ig a kommunista párt Állampolitikai, majd Államgazdasági, végül Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályát, 1956 és 1961 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Államgazdasági Osztályát vezette. 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, 1956-ban az MSZMP Központi Bizottsága tagja lett. 1949 és 1967 között országgyűlési képviselőként is működött. 1954-ben kinevezték az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává. 1974-től haláláig az intézmény tudományos tanácsadója volt.
1953 májusában az MTA levelező, 1960-ban rendes, 1973-ban elnökségi tagjává választották. 1965 és 1970 között a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya titkári, 1970-től 1973-ig elnöki posztját töltötte be. 1965-ben a Magyar Közgazdasági Tanács alelnöke lett.
Munkássága A gazdaságpolitika egyik irányítójaként jelentős szerepet játszott egyfelől az 1945–1946-os hiperinfláció leküzdésében, a stabil forint megteremtésében. Az 1956-os forradalom után részt vett a gazdaságirányítás túlközpontosításának enyhítésében, az új agrárpolitika kialakításában, az 1960-as években az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában.
Kutatómunkájában a gazdaságpolitika tudományos megalapozására törekedett. Nézeteit Gazdasági törvények, tervezés, irányítás című 1968-as kötetében és a Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai. 1957–1960 című, általa szerkesztett 1976-os könyvben összegezte. Úgy vélte, a szocialista gazdaságot egységes termelési rend, de sokféle érdek jellemzi. Véleménye szerint egyetlen népgazdasági terv sem teljesíthető tételesen; a végrehajtásnak folyamatos viták közepette kell történnie, hogy többféle gazdaságfejlesztési koncepció közül lehessen kiválasztani az általános társadalmi érdekeknek leginkább megfelelőt. A gazdaságpolitikát tudomány, politika és népgazdasági tervezés hatékony együttműködésének eredményeként képzelte el.
Díjai, elismerései
Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1947) Kossuth-érdemrend második osztálya (1949) Magyar Népköztársasági Érdemrend harmadik fokozata (1950) Magyar Munka Érdemrend arany fokozata (1951) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953, 1973) Munka Érdemrend (1963) Szocialista Hazáért Érdemrend (1967) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Állami Díj első fokozata (1970) „a közgazdaság-tudomány területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és tudományos szervező munkásságáért” Akadémiai Aranyérem (1977) A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1978)
Emlékezete Nyers Rezső „a magyar progresszió jeles képviselőjének” nevezte, akinek életműve „jelentős hozzájárulás a magyar haladásért és a szocialista Magyarországért folyó társadalmi küzdelmekhez.”Nyers Rezső: Friss István 1903–1978. Magyar Tudomány, 1979. 4. sz. 307., 309. o. 1984-ben Friss István emlékezete címmel emlékkönyv jelent meg tiszteletére a Közgazdaságtudományi Intézet kiadásában. 1984 és 1991 között Budapest XI. kerületében utca viselte nevét. (Ezt a rendszerváltás után visszanevezték korábbi nevére, Késmárki utcára.)
Főbb művei A magyar demokrácia gazdasági stabilizációja; Szikra, Bp., 1946 (Szemináriumi füzetek) Népgazdaságunk fejlődése a felszabadulástól az ötéves terv megindulásáig; kidolg. MDP. Központi Előadói Iroda politikai gazdaságtani munkaközössége, vezető Friss István, előadó Házi Árpád, László Andor, Szalai Béla; Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Iroda, Bp., 1950 (Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Irodájának előadásai) A jövőt építjük; Szikra, Bp., 1951 A magyar nemzeti jövedelem és annak elosztása egykor és most; kidolg. Központi Előadói Iroda politikai-gazdaságtani munkaközössége, vezető Friss István, ea. Nagy Tamás; Szikra, Bp., 1951 (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Irodájának előadásai) I. V. Sztálin "A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című műve a marxista-leninista elmélet kimagasló alkotása; Szikra, Bp., 1953 A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca 1929 októberétől 1939 augusztusáig; Szikra, Bp., 1955 (Az MDP Pártfőiskolája Magyar Párttörténeti Tanszék) Népgazdaságunk fejlesztésének üteméről; Akadémiai, Bp., 1955 A személyes érdekeltség kérdése a szocializmus építésében; Szikra, Bp., 1956 (Az MDP Politikai Akadémiája) Népgazdaságunk vezetésének néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről; Kossuth, Bp., 1957 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája) A magyar népgazdaság fejlődése a felszabadulás óta; Kossuth, Bp., 1961 A Magyar Dolgozók Pártja gazdaságpolitikája; Akadémiai, Bp., 1961 Gazdasági törvények, tervezés, irányítás; Kossuth, Bp., 1968
Jegyzetek
Források Egerszegi Csaba: A közgazdászképzés hazai történetéből. Közgazdász. „Az oktatók másik jelentős része a gazdasági életből idekerült szakember volt. (Friss István, Timár Mátyás, Vályi Péter.)” Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) lapja. 1968. 19. Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk.: Ráday Mihály. Budapest, é. n. , Sprinter. 280. o. Hevesi Gyuláné Lányi Olga: „Moszkoviták”. S. a. r.: Szerdahelyi István. Budapest, 1992, Hevesi Gyula Alapítvány. Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk.: Darvas Pálné – Klement Tamás – Terjék József. Budapest, 1988, Akadémiai. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 374. o. Nyers Rezső: Friss István 1903–1978. Magyar Tudomány, 1979. 4. sz. 306–309. o.
További irodalom Rózsa György: Emlékezés Friss Istvánra. Magyar Tudomány, 1983. 10. sz. 784–785. o. Rózsa György: Emlékezés Friss Istvánra, a gazdaságpolitikus és tudománypolitikus emberre. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei, 1984. 32. köt. 60–64. o.
További információk A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének honlapja A Nemzeti emlékezet Bizottság Friss István lapja https://www.neb.hu/asset/phpYH20jq.pdf
Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Akadémiai aranyérmesek Kategória:Magyarország gazdaságpolitikusai Kategória:KMP-tagok Kategória:MKP-tagok Kategória:MDP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (MDP) Kategória:Országgyűlési képviselők (MSZMP) Kategória:Országgyűlési képviselők (1949–1953) Kategória:Országgyűlési képviselők (1953–1958) Kategória:Országgyűlési képviselők (1958–1963) Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967) Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Állami díjasok Kategória:Nagyváradiak Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek Kategória:A Népszabadság vezetői, újságírói Kategória:A Társadalmi Szemle vezetői, újságírói Kategória:Magyar folyóirat-szerkesztők