Harastyán () falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Murakirályhoz tartozik.
Fekvése Csáktornyától 15 km-re keletre, Perlaktól 8 km-re északra az A4-es autópálya mellett fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Haraschan" néven említik először a Csáktornyához tartozó falvak felsorolásában.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. Nevét kiterjedt tölgyerdeiről kapta (a szláv hrast tölgyet jelent). Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Az 1660-as egyházi vizitáció szerint 14 háztartása volt.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1786-ban a falunak 25 háza volt, melyben 29 család, összesen 181 lakos élt. Közülük 86 volt nő, 13 nemes és egy kézműves. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1828-ban 26 házban 206 lakos élt itt, egy protestáns kivételével mind katolikusok. 1857-ben 285 lakosa volt.
Vályi András szerint " Felső, és Alsó Hracsán. Elegyes faluk Szala Várm. Alsó Szent Györgynek filiája, amannak földes Ura G. Althán Uraság, ez Mossinecznek filiája, lakosai katolikusok, határjaik középszerűek."
1910-ben 458 lakosa volt, közülük 453 horvát, 4 magyar és 1 egyéb anyanyelvű volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 508 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 285 310 317 363 348 458 543 667 712 695 630 632 592 592 508 547 420
Nevezetességei A Szent Család tiszteletére szentelt kápolnája a 19. században épült, de vannak akik a 18. századra teszik az építését. A pontos építési ideje nem ismert. A biedermeier korszakból származó két bécsi litográfia is díszíti, Mária megkoronázása és Szent Anna ábrázolása. Egyszerű rusztikus szószéke van.
További információk Murakirály község honlapja A falu Kotor község honlapján Harastyán adózói 1715-ben
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései