V. Haakon Magnusson vagy Hosszúlábú Haakon (1270. április 10. – 1319. május 8.Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, 323. oldal) norvég király 1299-től haláláig; a nagy hűbéresek hadállásait megtörve erősített meg a királyi hatalmat;Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, 90. oldal angolellenes külpolitikája miatt országa a Hanza Szövetség északnémet kereskedőinek gazdasági befolyása alá került.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 233. oldalRévai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 259. oldal Uralkodása a középkori norvég történelem aranykorának végét jelentette.

VI. Magnus fiatalabbik fiaként követte bátyját, II. Eriket a trónon. Az Erik uralkodása alatt megnövekedett főnemesi és főpapi hatalom megnyirbálása érdekében 1308-ban eltörölte a bárói rangot, eltávolította az arisztokratákat a királyi tanácsból, és visszavezette bizonyos papok kinevezésének jogát. Több királyi várat építtetett, köztük a nevezetes akershusit (ezt 1815-ig erődként használták). A kormányzás központját az északi-tengeri kikötők vidékéről keletre helyezte át, ez a Norvégia nyugati gyarmataival való kapcsolat hanyatlását és a kereskedelemből származó királyi jövedelem csökkenését jelezte. Akárcsak bátyja, Haakon is kedvezményeket adott a Hanza-kereskedőknek, magára haragítva az angolokat. Angolellenes politikája betetőzéseként támogatta az angol uralom lerázására kitört skót felkelést. Uralkodása idején meg-megújuló háborút folytatott Dánia és Svédország ellen is. Mind Haakon, mind felesége, Euphemia lelkes művészetpártoló volt, sok lovagregény megírását és lefordítását támogatták. Minthogy fia nem született, módosította a trónöröklési törvényt, hogy Ingeborg nevű leányának fia, Magnus Eriksson követhesse a trónon. Ő volt az utolsó uralkodó az államalapító Harald Halfdansson dinasztiájábólVilágtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, , fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontai Sándorné és Taraba János, 791. oldal (azaz az Yngling-házból). Ingeborg lánya révén néhány kivételtől eltekintve közvetlenül tőle származnak az őt követő norvég királyok egészen napjainkig.

Gyermekei Haakon első házasságát a francia Izabellával kötötte, nászuk gyermektelen maradt. Második felesége Rügeni Eufémia (1280 k. – 1312 májusa) lett, akivel 1299-ben házasodott össze. Egy leányuk született: Ingeborg (1301 – 1361. június 17.) ∞ 1) Erik svéd herceg, III. Magnus fia 2) Hallandi Knut Ezenkívül Haakonnak született egy törvénytelen gyermeke is: Ágnes ∞ Hafthor Jonsson

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Norvég királyok családfája Norvégia uralkodóinak listája Norvégia társadalma a középkorban

Kategória:Norvég uralkodók Kategória:Yngling-ház Kategória:1270-ben született személyek Kategória:1319-ben elhunyt személyek