Az amerikai animáció aranykora egy olyan időszak az amerikai animáció történetében, ami az 1928-as első hangos rajzfilmmel kezdődött, virágzott a harmincas évek második felétől a negyvenes évek közepéig, majd folytatódott az ötvenes-, hatvanas-, hetvenes- és nyolcvanas években egészen 1960-ig, amikor a szombat reggeli animációs filmek lassacskán elvesztették jelentőségüket. Sok legendás karakter született ebben az időszakban, többek közt: Tapsi Hapsi, Donald kacsa, Mickey egér, Dodó kacsa, Cucu malac, Popeye, Betty Boop, Fakopáncs Frici, Chilly Willy, Mighty Mouse, Heckle és Jeckle, Mr. Magoo, Wile E. Coyote, Tom és Jerry, a Hupikék törpikék, a Snorks és egy hihetetlenül népszerű adaptációja Supermannek. Az egész estés animáció is ebben az időszakban jelent meg, ezek közül különös figyelmet igényelnek Walt Disney első filmjei, a Hófehérke és a hét törpe, a Pinokkió, a Fantázia, a Dumbo és a Bambi. __TOC__
Korai évek A filmgyártás a hangosfilm megjelenésével mérföldkőhöz érkezett, s két éven belül ez az újítás elérte az animációt is. Ugyan az első szinkronizált rajzfilm Max Fleischer 1926-os My Old Kentucky Home című műve, Walt Disney 1928-as Steamboat Willie-je (ami egyben Mickey egér harmadik filmje is) sokkal népszerűbb volt ebben az időszakban. A Steamboat Willie kasszasiker volt, és megalapozta Disney hírnevét.
Disney hatása Miután a Steamboat Willie megjelent, Disney szinte monopolhelyzetbe került a rajzfilmiparban, elsősorban a hangos-rajzfilmeknek köszönhetően. A korai harmincas években úgy tűnt, hogy a rajzfilmipar két alapvető platformja Walt Disney és „mindenki más”. Miki Egeret népszerűsége a hús-vér sztárok (például Charlie Chaplin) mellé repítette, és ekkoriban joggal gondolhatták sokan, hogy amihez Disney hozzáér, kifizetődővé válik. A Disney rajzfilmekre épülő ipar mentett meg számos céget a nagy gazdasági világválság idején, s Disney népszerűségét arra használta fel, hogy tőkéjét újabb és újabb innovációkba fektesse. Az 1932-es Flowers and Trees című film már a Technicolor háromszínű technológiájával készült. A rajzfilm sikeressége arra sarkallta Disney-t, hogy kétéves exkluzív szerződést kössön a Technicolorral. Museum.tv Huliq.com A szerződést később újabb három évvel hosszabbították. Widescreenmuseum.com
thumb|250px|right|Walt Disney
A történetírás és a karakterkreáció további fejlesztéseinek első gyümölcse az 1933-as Three Little Pigs, ami az első rajzfilm volt, amely több, egymástól merőben elkülönülő, individuális karakterrel operált; a film az addigi történelem legsikeresebb rövid rajzfilmjének bizonyult, SensesOfCinema.com s különösen népszerűvé lett a Who’s Afraid of the Big Bad Wolf című betétdala, ami a gazdasági világválság időszakának himnuszává vált. Disney.go.com 1937-ben Disney használta elsőként a multi-plane kamera technológiát a The Old Mill című rajzfilmjében, ami a Silly Symphony sorozat keretében jelent meg. JustDisney.com Számos Disney-mű alapszik európai történeteken és mitikus legendákon, illetve Doré és Busch művészetén. 1934-re Mickey egér 600 000 dollár bevételt hozott évente a rajzfilmekből és a rajzfilmekre épülő iparból. Disney.go.com
Tény, hogy Disney-nek akadt konkurenciája – az animáció trónjáról egyikük sem tudta letaszítani. A némafilm időszakában leghíresebb kihívója a Pat Sullivan stúdió volt, de ebben a cégben a hangos Felix the Cat rajzfilmek bukása után nem volt többé potenciál. Mivel Mickey egérnek nem maradt más konkurense, ez az időszak lett Disney nagy kiugrása, ami arra sugallta, hogy részben megreformálja Miki kinézetét 1935-ben. Mikit később Fred Moore ismét módosította a Sorcerer’s Apprentice, a Fantázia egyik epizódja számára 1938-ban, de az 1939-es The Pointerig még nem volt látható. Mind a mai napig ezt a Miki-dizájnt használja a cég.
Miki legelső alakja Disney egyik munkatársához, Ub Iwerks nevéhez köthető, aki emellett technológiai innovátora is volt a rajzfilmeknek, és napi átlag 600 rajzot készített Disney-nek.http://www.digitalmediafx.com/Features/ubiwerks.html Ekkoriban Disney volt felelős a karakterek kitalálásáért, s Iwerks volt, aki életet lehelt beléjük. 1930-ban Iwerks elhagyta a Disney stúdiót, hogy saját céget alapítson. A távozása után Disney számos különböző animátor-művésszel próbálta helyettesíteni őt. Iwerks három rajzfilmsorozatot készített a harmincas években: a Flip the Frogot, a Willie Whoppert a Metro-Goldwyn-Mayernak, és a ComiColor Cartoonst a Pat Power’s Celebrity Productionsnek, ahova a saját stúdiója is tartozott. Egyik sorozat sem közelítette meg Disney és Fleischer sikereit, így 1933-ban az MGM-Iwerks megszűnt, átadva a helyét a Herman/Ising rajzfilmeknek. Iwerks 1934-ben hagyta el az MGM-et. BBC.co.uk Az MGM-nél töltött időkben Iwerks rajzfilmjeit a Celebrity Pictures forgalmazta, s mintegy válaszolván Disney Technicolor újításaira, Iwerks alkalmazni kezdte a Comicolor sorozatban a kétszínű Cinecolor technológiát. ImagesJournal.com 1936-ban azonban az Iwerks Studio anyagilag megroppant és megszűnt, miután a Pat Powers cég nem finanszírozta tovább a munkálatokat. Iwerks 1940-ben visszatért Disney-hez, ahol a speciális effektusok osztályán dolgozott egészen a hatvanas évek végéig.
Fleischer hatása thumb|120px|right|Betty Boop, a Fleischer-testvérek sztárja Disney egyik fő riválisa Max Fleischer volt, a Fleischer Studios elnöke, ami a Paramount Picturesnek készített rajzfilmeket. A Fleischer Studios családi vállalkozás volt, amit Max Fleischer öccsével, Dave Fleischerrel osztott meg. Fleischerék a néma korszakban alapozták meg hírnevüket, s a hangosfilm idején készítették többek közt az erotikus jelenetekben bővelkedő Betty Boop rajzfilmeket, és a szürreális Popeye the Sailor sorozatot. Popeye népszerűsége a harmincas években Mickey egérrel is versenyzett, s a Miki fanklubok mintájára Popey klubok is alapultak szerte az Államokban; egy 1935-ös felmérés szerint Popeye már népszerűbb volt Miki-nél. Golden Age Cartoons fórum
A harmincas évek elején a cenzúra újfajta eljárásában felszólította a stúdiót, hogy távolítsák el a pikáns és altesti poénokat a rajzfilmekből. Fleischeréknek így drasztikusan változtatniuk kellett a Betty Boop filmek humorán, ami a sorozat népszerűségének nem igazán kedvezett. Findarticles.com A harmincas évek közepén a stúdió több Color Classics rajzfilmet is készített, ami egyfajta visszavágás lett volna Disney technológiai újításainak. A sorozat nem lett igazán sikeres, ImagesJournal.com a stúdió egyedüli húzóneve a Popeye maradt.
A Warner Bros. és az MGM rajzfilmstúdiók indulása 1930-ban korábbi Disney-alkalmazottak, Hugh Harman és Rudolf Ising animátorok elindították a Looney Tunes sorozatot saját karakterükkel, Boskóval, a Warner Bros. stúdió forgalmazásában és a Leon Schlesinger Productions segítségével. A második Harman-Ising sorozat, a Merrie Melodies 1931-ben indult. Mindkét széria erősen magán viselte a korai Disney-filmek hatásait. Bosko népszerűségben nem tudott versengeni Fleischer és Disney karaktereivel. 1933-ban a Harman-Ising és a Schlesinger egyesült, s útjára indult a Happy Harmonies sorozat Boskóval a főszerepben, a Metro-Goldwyn-Mayer részére, miután Ub Iwerks elhagyta a stúdiót. A Happy Harmonies filmek szintén hasonlóságot mutattak a Disney rövidfilmekkel, különösen a Silly Symphonies sorozattal, és szintúgy Technicolor eljárással készültek. Freewebs.com
A Warner Bros.-nál Schlesinger kapott egy önálló rajzfilmrészleget, Harman és Ising helyére pedig Friz Freleng és sokan mások kerültek. Schlesinger szintén próbálkozott konkurálni Disney-vel, többek közt a színes Merrie Melodies sorozattal. Povonline.com 1935-ben Schlesinger felvette Tex Averyt. Avery egészen új stílust hozott az animációba, ami hamarosan az A-kategóriába repítette a Warner Bros. rajzfilmjeit. Avery vezényletével születtek meg olyan legendás rajzfilmfigurák, mint Cucu malac, Dodó kacsa, Tapsi Hapsi és még sokan mások. Avery idejében Cucu malac volt a Warner Bros.-rajzfilmek húzóneve. Milechai.com
Eközben a Happy Harmonies sorozat elbukott a mozikban, és 1937-ben véget ért mind a széria, mind Bosko története az MGM-nél. A stúdió kirúgta Harmant és Isingot, a helyükre Fred Quimby került. Miután Quimby átvette a vezetést, megtartott számos Harman és Ising animátort, s hozzáfogott egy The Captain & The Kids című sorozathoz, ami egy ez idő tájt népszerű képregény adaptációja volt. 1939-ben megszűnt a sorozat, Harman és Ising visszatért a stúdióhoz. Röviddel ezután indult útjára a Barney Bear sorozat a stúdió első önálló rajzfilmsztárjával. Toonopedia.com
Lantz és mások
A fent említett stúdiókon kívül még számos másik cég is próbálkozott a rajzfilmiparban a harmincas években. 1929-ben Walter Lantz váltotta Charles Mintzet a Universal Studios rajzfilmrészlegénél. Lantz karaktere Oswald, a nyúl volt, akinek korábbi történetein még Mintz és Walt Disney dolgozott. Emellett Lantz is kísérletezett a színes rajzfilmmel, az első színes műve az 1934-es Jolly Little Elves. 1935-ben Lantz stúdiója függetlenedett a Universaltól, akik ezután már csak forgalmazták a filmeket. Toonopedia.com
Eközben Mintz a saját rajzfilmsorozata, a Krazy Kat felett bábáskodott, majd elindított egy új sorozatot egy Scrappy nevű fiúval a főszerepben, akit Dick Huemer alkotott 1931-ben. Scrappy jelentette a kiugrást Mintz számára, s emellett a legnépszerűbb karakterévé vált, de a stúdió súlyos károkat szenvedett, mikor 1933-ban kénytelenek voltak elbocsátani Dick Huemert. Goldenage Cartoons.com 1934-ben Mintz, mint ekkoriban szinte mindenki, próbált visszavágni Disney Technicolor újításainak, s útjára indította a Color Rhapsodies című sorozatot. BCDB.com Disney kizárólagos szerződése a Technicolorral ekkoriban járt le, s ezt kihasználva Mintz is megszerezte a háromszínű technológiát. Mindezek ellenére a sorozat bukásnak bizonyult, és 1939-ben Mintz kénytelen volt eladni a stúdióját a Columbiának (akik ekkor a forgalmazói voltak). Mintz maradhatott az állásában, de a stúdiót átnevezték Screen Gems-re. Goldenage Cartoons.com A következő évben Mintz elhunyt.
Miután elvesztette az Aesop’s Film Fables sorozatot a Van Beuren Studio-nál, 1929-ben Paul Terry megalapított egy új céget, a Terrytoonst. Sem a Van Beuren, sem a Terrytoons nem volt versenyképes az akkori mezőnyben, különösen Disney-vel szemben. 1934-ben a Van Beuren stúdió a Disney-nek válaszul elkészítette a Rainbow Parade című színes sorozatot. BCDB.com A széria nem volt sikeres, és 1936-ban az RKO Pictures – a Van Beuren Studio tulajdonosa – bezáratta a Van Beurent, s ezután csak Disney rajzfilmeket forgalmazott. ImagesJournal.com
Egész estés animáció 1937-ben Walt Disney elkészítette a Hófehérkét, az első amerikai egész estés animációs filmet. A film gyártása két évet vett igénybe. Walt Disney észrevette, hogy a rövid rajzfilmek hosszú távon nem fogják hozni a várt profitot, ezért ismét addig kiaknázatlan területen próbálkozott. A film óriási sikert aratott, de a kritikák zömében rosszak voltak. Ettől függetlenül a Hófehérke mérföldkő az animáció történetében.
left|250px|thumb|Hat törpe a Hófehérkéből
Nem Disney volt az első, aki egy tekercsnél hosszabb rajzfilmet csinált. 1936-ban a Fleischer Studios gyártotta le a két tekercses Popeye the Sailor Meets Sindbad the Sailort Technicolorban, 1937-ben a Popeye the Sailor Meets Ali Baba’s Forty Thieves-t és 1939-ben az Aladdin and His Wonderful Lumpot. Fleischerék 1938-ban tették át székhelyüket New Yorkból Miamiba egy 1937-es, öt hónapig tartó sztrájk után, s az új székhelyen az első animációs projekt a Gulliver’s Travels lett 1939-ben. Lycos.com A film nem volt túlságosan sikeres, de a következő, 1941-es Mister Bug Goes to Town című film egyenesen megbukott. A Paramount Studios röviddel ezek után kirúgta Fleischeréket a saját stúdiójukból, és bekebelezte a céget, amit Famous Studios-ra keresztelt, és visszavitt New Yorkba.