Tüskeszentgyörgy () falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Murakirályhoz tartozik.

Fekvése Csáktornyától 12 km-re keletre, Perlaktól 4 km-re északra az A4-es autópálya közelében fekszik.

Története Tüskeszentgyörgy kora középkori történetéről írásos forrás nem áll rendelkezésre, az itt talált leletek azonban elárulják, hogy már a horvát törzsek letelepedésekor is lakott hely volt. Az 1984-ben feltárt keleti fekvésű sírokban a bjelobrodi kultúrához köthető gazdag mellékletekkel ellátott temetkezéseket találtak. Ezek között számos díszes nyaklánc, többféle gyöngy, bronz karperec volt található. A temető a kormeghatározás szerint egészen a 11. század végéig használatban volt.

A települést írott forrás 1239-ben említi először, története szorosan kapcsolódik a plébánia történetéhez, melyet 1334-ben említenek először "ecclesia s. Georgii" néven. A plébánia és temploma már ekkor Szent György tiszteletére volt szentelve. A település következő említése 1478-ban „Jwrsawecz” alakban történt, amikor a csáktornyai uradalom falvai között sorolják fel. Mivel a felsorolásban Goricsán után következik, nagy valószínűséggel a mai Tüskeszentgyörgynek felel meg.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.

Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1501-ben említik a falu Mihály nevű plébánosát és György nevű káplánját (Michael plebanus in Thwrnyncz. Georgius capellanus suus). 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1654-ben gróf Zrínyi Miklós a régi fatemplom helyett új templomot építtetett. 1660-ban Tüskeszentgyörgy 9 lakóját név szerint is megemlítik. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett.

A király 1719-ben szolgálatai jutalmául az uradalmat elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1738. április 30-án a Muraközt nagy erejű földrengés sújtotta, melyben a templom is súlyosan megsérült. A plébános azonnal hozzákezdett az újjáépítéshez, mely 1747-ben fejeződött be. 1747-ben megemlíti, hogy a falu temetője a templom körül található, a temetőben nincsen kereszt. Nemcsak a helyiek, hanem a szomszéd települések lakói is ide temetkeztek. 1786-ban az első népszámlálás során 19 házat számláltak itt, 20 családban összesen 143 lakos élt. Közülük 70 nő, két egyházi személy ( a pap és a káplán) és 10 jobbágy státusú alattvaló volt. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " JURAVETZ. Jursevecz. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szobotitzához nem meszsze, ’s ennek filiája, határja közép termékenységű. "

Az 1828-as összeírás a település kettős néven említi. Magyarul "Tüskés Szent György", míg latinul "S. Georgius in Spinis" a neve. Eszerint a falunak plébániatemploma, 26 háza és 177 lakosa volt, mind római katolikusok. 1857-ben 22 házában 183 lakos élt. Közülük 179 katolikus és 4 zsidó vallású. A plébániához Tüskeszentgyörgyön kívül Alsópálfa, Alsópusztafa, Csehlaka, Harastyán, Hodosány és Törökudvar tartozott 3390 hívővel. 1868-ban Tüskeszentgyörgy lakói közül 211 katolikus, 3 protestáns és 21 zsidó vallású volt.

1910-ben 264 lakosa volt, közülük 246 horvát és 18 magyar anyanyelvű volt. A falu 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között a falu ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. Az elektromos áramot 1952-ben vezették be a településre. Az utak aszfaltozása 1965-ben történt, a csatornázás 1995-ben készült. 2001-ben 285 lakosa volt.

Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 183 191 207 243 234 264 306 283 325 319 282 293 320 320 285 300 282

Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4666. 1747-ben épült a korábbi 1654-ben épített templom helyén, mely 1738-ban a földrengésben súlyosan megsérült. A templom a lakosság számának növekedése miatt rövidesen kicsinek bizonyult, ezért 1767-ben északi hajóval bővítették. A harangtorony 1775-ben, a kórus 1779-ben készült el. A templomot 1886-ban megújították, ennek során kifestették és Budapestről új Szent György oltárképet vásároltak.

Külső hivatkozások Murakirály község honlapja A plébánia honlapja

Jegyzetek

Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései Kategória:Szent György nevét viselő települések