RGB színtér

thumb|360px|RGB-kocka Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (piros), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.

Előzményei thumb|250px|Az rgb koordináták fekete színűek, függőlegesek. Az xy koordináták piros színűek. Az E egyenlő energiájú pont értéke mindkét rendszerben 1/3 thumb|250px|Az rgb spektrum, ahogyan az emberi színlátást leírja A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert. és Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet és a Maxwell-féle egyenlő oldalú rgb színháromszög. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták. Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrixszal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.

Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle változata van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB

Jelölések

CIE 1931 színinger összetevők

CIE 1931 színességi koordináták

CIE 1931 spektrális színinger megfeleltető függvények

CIE 1931 alap színingerek (primaries) színességi koordinátái

A fentiek 2 fokos látószögre (az éles látás zónájára) érvényesek. Ezeket 1964-ben kiegészítették a 10 fokos (általános látóterű) színtérrel.

A számítógépes adatfeldolgozásban R, G, B betűk igen sokféle jelentéssel jöttek létre. Gyakorlatilag minden, a színességi háromszögben leírható gamut alapszíningereit az R, a G és a B betűkkel jelölik.

Kezdeti alkalmazása A CCIR 601 (EBU 3203) 1982-ben a következő előírásokat tette a színes televízió számára Ebben az időben Magyarországon még a SECAM szabványt használták színességi koordinátaRGBx0,640,290,15y0,330,600,06z0,030,110,79 hullámhosszRGBnm645,16526,32444,44 A szabványos megvilágítás (a fehér) kezdetben a C, jelenleg a D65. Ezt követték időrendben a számítógépes megjelenítés, a digitális televízió (ITU-R BT.709-5, jelenleg az ITU 2020 az UHD TV céljára) ITU Rec. 2020 UHD TV színességi koordinátaRGBx0,707920,170240,13137y0,292030,797620,04588z0,00,033240,82275u'0,55650,055730,15983v'0,516510,586740,12558

hullámhosszRGBnm630532467

Az RGB és a CIE 1931 alapszíningerek közötti eltérés D65, 2 fokos látószögCIE 1931CIELABMunsellRGBCOLOROID alapszíningerxy szöghabHRGBA sRGB R 645 nm0,1740,007,92R250243531,11 sRGB G 526 nm 92,69136,029,92GY1032554071,11 sRGB B 444 nm238,83306,295,41RP421624550,63 CIE R 700 nm352,7437,007,17R247173031,24 CIE G 546 nm94,17126,867,97GY1392424572,25 CIE B 435 nm242,66309,418,45PB872021750,1

Az sRGB és a CIE RGB vörös alapszíningere csaknem ugyanabba az irányba esik. 0,17° és 352,74° alig tér el a vízszintestől (az x tengely irányától) az xy koordináta-rendszerben. Az RGB háttárszínek szemléltetése a szabványosnál alacsonyabb telítettségi tisztaságú ebben a táblázatban az összehasonlíthatóság érdekében. Az összehasonlítás célja kizárólag a színezetek jellemzése, amelyet a CIE esetében a hab, valamint a hu'v' színezeti szög, Munsell esetében a Hue, COLOROID esetében az A színezet képvisel.

Az ITU 709 és az sRGB alapszíningerei és a megvilágítási szabványuk is azonos. Különbségük csupán annyi közöttük, hogy az ITU nemzetközi szakmai szabvány a videotechnika számára, míg az sRGB-t a Microsoft dolgozta ki. Utóbbit főként a digitális fényképezésnél alkalmazzák.

Reprezentáció Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1 vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl.: Piros és zöld maximum sárgát eredményez Kék és zöld maximum türkiz színű lesz Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila

Jegyzetek

Források Adobe RGB 1998 specifikáció

RGB színtér

Kategória:Számítógépes grafika Kategória:Világítástechnika Kategória:Színek