Henisfalva () falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.
Fekvése Csáktornyától 19 km-re keletre, Perlaktól 4 km-re északkeletre fekszik.
Története A települést 1266-ban említik először. Nevét Henis első birtokosáról kapta. 1478-ban "Henischowecz" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " HEMISOVETZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Althán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecznek szomszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, és meg lehetősek."
1910-ben 378 horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 281 volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 260 276 283 315 356 378 412 401 374 375 320 296 278 292 281 266 224
Nevezetességei Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1900-ban épült későromán stílusban.
Külső hivatkozások Perlak város hivatalos oldala
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései