Anton Buttiġieġ (1912. február 19. Qala – 1983. május 5.) máltai ügyvéd, politikus, újságíró és költő, 1976 és 1981 között Málta második köztársasági elnöke volt.
Életpályája A gozoi Qala községben született 1912-ben Salvatore Buttiġieġ és Concetta Falzon gyermekeként. A gozói szemináriumban, majd a St. Aloysius College-ben tanult, majd a Máltai Egyetemen szerzett bölcsész diplomát (1934) és jogi doktori fokozatot (1940). 1942 és 1944 között a rendőrségnél szolgált, mint felügyelő, majd ügyvédként kezdett dolgozni. Ebben az évben feleségül vette Carmen Bezzinát, akitől három gyermeke született, John, Rose és Emanuel. 1946 és 1948 között a Times of Malta jogi tudósítója és újságírója volt. 1952-ben belépett az Alkotmányos Pártba. Felesége halála után 1953-ban újra nősült, második felesége Connie Scicluna lett. Néhány év múlva azonban ő is meghalt. Politikai karrierje az 1955-ös választások idején indult, amikor a Máltai Munkáspárt jelöltje lett. Parlamenti helyét egészen 1976-os lemondásáig megőrizte. 1959-től két évig a Máltai Munkáspárt elnöke, majd alelnöke volt. 1959 és 1970 között a Voice of Malta szerkesztője volt. 1971-től öt évig miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter volt. 1975-ben elvette Margery Pattersont. 1976-ban lemondott hivatalairól, és decemberben Málta második köztársasági elnökévé választották. Egy cikluson keresztül töltötte be hivatalát. Két évvel nyugalomba vonulása után, 1983-ban halt meg.
Irodalmi tevékenysége bélyegkép|POLITIKU U POETA - Buttigieg sírja az Addolorata temetőben. Már tanulmányai idején a máltai nyelv és az irodalom felé fordult. Alapító tagja volt a Máltai Nyelvért Társaságnak (Society for Maltese Language), 1938-tól a Máltai Nyelv Akadémiájának (Academy for Maltese Language) tagja. Főként verseket írt, amelyekkel számos díjat nyert. Mély illetve humoros versei mellett több haiku- és tanka-kötete is megjelent.
Művei Mill-gallerija ta’ żgħożiti (Ifjúságom erkélyéről, 1949) Fanali bil-lejl (Lámpások az éjben, 1949) Fl-arena (Az arénában, 1970) Ballati Maltin (Máltai balladák, 1973) Il mare di Malta (Málta tengere; olasz gyűjtemény, 1974) Il-għanja tas-sittin (A hatvan évet betöltött dala, 1975) The lamplighter (A lámpagyújtó; angol gyűjtemény, később szlovénul és németül is megjelent, 1977) Qabs el Mosbah (arab gyűjtemény, 1978) Poeżiji migbura - L-ewwel volum (Az első két könyv egyetlen kötetben, 1978)
Humoros versek: Ejjew nidħku ftit (Nevessünk egy kicsit, 1963) Ejjew nidħku ftit ieħor (Nevessünk még egy kicsit, 1966)
Haikuk és tankák: Il-muża bil-kimono (A Múzsa kimonóban; angolul és japánul is megjelent, 1968)
Kitüntetései A máltai kormányzat irodalmi díjának első helye (First Prize for Poetry, 1971) Ġuże' Muscat Azzopardi irodalmi díj (1972) A Reggio Calabria-i Circolo Culturale Rhegium Julii ezüst plakettje (1975) International Prize of Mediterranean Culture for Poetry (A palermói Centro di Cultura Mediterranea díja, 1976) Brindisi városának Kulturális, művészeti és irodalmi központjának első- és különdíja (First Prize and Special Diploma for Poetry, 1979) A Malta Literary Award első helye Toni tal-Baħri (Toni, a tengerész fia) című önéletrajzi könyvéért (1979)
Kapcsolódó szócikkek Málta államfőinek listája
Források
Kategória:Málta államfői Kategória:Máltai történelmi személyek Kategória:Máltai írók, költők Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek