Háromalmás, 1910-ig Almás () falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése Borossebestől 17 kilométerre délkeletre, a Fehér-Körös bal partjához közel fekszik. Határát gyakran elöntik a folyó árvizei.
Története Először 1316-ban említették Almas alakban, Leel mester és testvéreinek birtokai között. Később a világosvári uradalom része volt. Egyes részei 1439-ben mint Felsewalmas és Also Almas, 1525-ben mint Nagh és Kys Almas fordultak elő. A borosjenői vár 1605-ös birtokösszeírása Nagj és Kys Almas-t pusztának írja, és megjegyzi róluk, hogy „sohul egy ember nem lakta sok edőtül fogva”.Adrian Magina: Conscripția și inventarul bunurilor cetății Ineu în anul 1605. In Banatica 21. Reșița, 2011, 97. o. 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. 1812-ben ideköltöztek a környékbeli Lunka, 1814-ben pedig Plesa és Plopi lakói.Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 212. o. Története során gazdaságában a szarvasmarhatartás mellett a gyümölcs, különösen a szilva termesztése játszott fontos szerepet.
A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Népessége 1880-ban 1797 lakosából 1728 volt román, 52 cigány és 16 magyar anyanyelvű; 1777 ortodox és 11 zsidó vallású.
1910-ben a település lélekszáma 2035 fő volt. Anyanyelv szerint 1965 fő (96,6%) volt román, 55 fő (2,7%) magyar, valamint 15 fő egyéb anyanyelvű; összesen 103 fő (5,1%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 1970 fő (96,8%) volt görögkeleti, 36 fő (1,8%) római katolikus, valamint 29 fő egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 487 fő (23,9%) volt.
2002-ben 1576 lakosából 1493 volt román és 80 cigány nemzetiségű; 1119 ortodox, 325 pünkösdista és 131 baptista vallású.
Nevezetességek Ioan Dașcău helyi ortodox pap faragványai. Az 1990-es években faluját saját maga faragta, domborműves kőkeresztekkel díszítette. Az 1889-ben épült templom mellé 2000-re elkészítette a Jordán szimbolikus forrását. A szakrális építmény több színes kőkapuból és kőkeresztből áll, amelyek alatt egy medencébe forrásvíz csurog. A vizet minden vízkereszt alkalmával megszentelik.
Jegyzetek
Források Liliana Brad: Almaș, localitatea cu cele mai multe troițe. ('Almás, a legtöbb keresztű helység.') România Liberă 2006. május 6.
További információk Hagyományos háromalmási gazdaság présházzal és szilvaaszalóval, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban A falu lapja a www.virtualarad.net portálon Kép a Jordán-forrásról A modenai herceg Almás nevű falvának úrbéri térképe 1785-ből
Képek
Kategória:Arad megye települései Kategória:Arad vármegye települései