Gerevich Aladár (, Születése bejegyezve a jászberényi polgári anyakönyv 280/1910 száma alatt. – , ) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző. Felesége: Bogáthy Bogen Erna olimpiai bronzérmes (1932) tőrvívónő. Fiai: Gerevich Pál világbajnok, csapatban kétszeres olimpiai bronzérmes (1972, 1980) kardvívó, edző és Gerevich György kardvívó, edző.
Élete Első vívómester A későbbi többszörös olimpiai bajnok első vívómestere az édesapja volt. A vívómester 1920-ban telepedett le Miskolcon, négy évvel később a legidősebb fia is megérkezett a borsodi városba. Édesapja 14-15 éves korában kezdett el vele foglalkozni, hetente négyszer-ötször voltak 2-3 órás edzései. A vívómester szigorúan figyelt arra, hogy mit ehet a fia, milyen testerősítő gyakorlatokat végezhet (rövid távú futás, magas- és távolugrás, tenisz) és milyeneket nem (birkózás, szertorna, evezés, súlyemelés). A ragyogó technikával rendelkező kiváló vívó mesterként külön ügyelt arra, hogy a vívóakciók végrehajtása a lehető legmagasabb technikai színvonalon történjen. Csak hosszú hónapokkal később vehetett vívókardot a kezébe. 1926 májusában volt az első versenye, a Miskolci Atléta Kör (MAK) által szervezett kardvívó előverseny, ekkor még kiesett.A MAK országos kardelőnyversenye. Miskolci Napló, 1926. május 26. Októberben már megnyerte a MAK házi versenyét.A MAK házi vívóversenye. Miskolci Napló, 1926. október 5. Két hónappal később kiváló szereplésével már egy országos versenyen keltett feltűnést.Ifjú Gerevich Aladár sikere az országos vívóversenyen. Magyar Jövő, 1926. december 7. Ezek után édesapja megkereste a világhírű Italo Santellit, akit jól ismert, hiszen az első világháború előtt már oktatott az olasz mester budapesti vívótermében. Santelli ingyen vállalta a tehetséges fiatalember képzését.„Apám ismerte Santellit, nagyra tartotta, s amikor sikeremet látta, írt neki egy levelet. Santelli vállalt, mint tanítványt. Ingyen. A haláláig nála vívtam.” A Gerevichek. Népsport, 1972. március 16. Gerevich mester legidősebb fia 1927-ben felköltözött Budapestre, ahol a nagybátyjánál, a művészettörténész Gerevich Tibornál lakott. 1928 februárjában már a Santelli-iskola vívójaként szerepelt az újsághírekben, ekkor harmadik lett a MAFC által szervezett hendikep kardversenyen.Nemzeti Sport, 1928. február 13.
A budapesti évtizedek Santelli termében vált az olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza. Fiatalon került a magyar kardcsapatba, ahol olyan egyéniségekkel vívhatott együtt, mint az akkori legjobbnak tartott Petschauer Attila. Folyamatosan felzárkózott a csapatban vívó többi világklasszishoz, és 1948-ban már egyéniben is olimpiai aranyat nyert. Bizonyára lelkesítette, hogy az első fia ugyanezen a napon született. Fiai szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak.
Gerevich Aladár, „Ali bácsi” még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Hallatlan saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte.
1988-ban megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát. 1989-ben a MOB tagja lett.
Eredményei Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet 1952-ben a csapattal. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki (nem hivatalos világbajnoki) arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.
A magyar sportolók között Gerevich Aladár szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, szám szerint hetet, mellyel az olimpiák történetében is a legeredményesebb szereplők között tartják számon. Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt.
Kivételes technikája, nagyszerű fizikuma, eleganciája kiemelte még a többi nagyszerű magyar vívó közül is.
Díjai, elismerései Toldi Miklós-érdemérem arany (1936), ezüst (1938)Gerevich Aladár (Névpont) Jászberény díszpolgára (1948) Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951) A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) Mesteredző (1961) Olimpiai Érdemrend ezüst fokozat (1988) A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendje (1989) nemzetközi Fair play-díj (életmű) (1990) Magyar Olimpiai Érdemérem (1991) Halhatatlan magyar sportoló (1991) A köztársasági elnök posztumusz aranyérme (1996) A Nemzetközi Vívószövetség hírességek csarnokának tagja (2013)
Emlékezete Gerevich Aladár emlékterem a Csanádi Árpád Iskolában (1992) Emléktábla egykori lakóházán, az Attila úton (1995) Gerevich Aladár (majd Gerevich-Kovács-Kárpáti) emlékverseny (1996) Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány (1996) Gerevich Aladár-emlékérem (1996) Gerevich Aladár-sportösztöndíj Gerevich Aladár utca Jászberényben Gerevich Aladár nevét vette fel a budapesti Nemzeti Sportcsarnok (2010) Gerevich Aladár nevét vette fel a Törökbálinti Gerevich Aladár Vívó Egyesület (2017)
Kötete Gerevich Aladár–Szepesi László: Korszerű kardvívás; Sport, Bp., 1979
Képgaléria
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Hall of fame: Gerevich Aladár Gerevich Aladár az olimpiai játékok hivatalos honlapján Adatok
További információk
Kapcsolódó szócikkek Többszörös olimpiai aranyérmesek listája Gerevich család
Kategória:Magyar vívók Kategória:Magyar olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1932) Kategória:Olimpiai bajnokok (1936) Kategória:Olimpiai bajnokok (1948) Kategória:Olimpiai bajnokok (1952) Kategória:Olimpiai bajnokok (1956) Kategória:Olimpiai bajnokok (1960) Kategória:Olimpiai bajnokok (vívás) Kategória:Magyar olimpiai ezüstérmesek Kategória:Magyar olimpiai bronzérmesek Kategória:Magyar vívóedzők Kategória:Jászberényiek Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1991-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Gerevich család Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek