jobbra|bélyegkép|Testnevelési szertár egy amerikai iskolában „ … A testnevelés és sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel, illetve funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Az iskolai testnevelés és sport eszközeivel megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak. A műveltségterület kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, továbbá ennek révén minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon.” (NAT 2012)Nemzeti alaptanterv – 2012, regi.ofi.hu Története
1. Tanterv A tanterv a közoktatási szervek részéről kiadott olyan kötelező jellegű állami okmány, amely iskolatípusonként, s ezen belül osztályonként meghatározza az oktatás és képzés tartalmát. A testnevelési tantervre vonatkozó legfontosabb ismeretek: cél- és feladat meghatározása, tantervi anyag kiválasztása, a tantervi anyag évfolyamokra és osztályokra épülő elrendezése, tantervi követelmények leírása, az órák megszervezése, tervezése, s levezetésére vonatkozó utasítások.
Célrendszer Legáltalánosabb célszint az amikor a társadalom megfogalmazza kívánalmait a felnövekvő nemzedék neveltségét, műveltségét illetően. Konkrétabb célszint mikor a tantervekben már egy adott iskolafokon, sőt azon belül egy tantárgyra konkretizált célokkal, feladatokkal találkozunk. A legkonkrétabb célok megfogalmazása már a tanulókkal foglalkozó pedagógusra vár. A nevelési feladatokat a konkrét célok és részcélok pontos megfogalmazásával lehet csak úgy alakítani, hogy biztosítsák a magasabb rendű célok teljesítését. A cél a tanulói személyiség fejlesztése, amiben a tananyag csak eszközjelleggel bír. A tananyagot egy olyan folyamatban kell feldolgozni, hogy közben a tanuló pozitív személyiségvonásai a céloknak megfelelve fejlődjenek. A folyamat tervezésénél tanítási célokat tűzünk ki és követelményeket támasztunk a kognitív szférára (értelmi nevelés), az affektív szférára (érzelmi, akarati, magatartás-nevelés) és a motoros szférára (mozgásképesség, jártasságok, testi képességek) vonatkozólag.
Ösztönzés A tanulók öntevékenysége, igyekezete, akarati megnyilvánulásai feltételezik a belső késztetést. Törekedni kell, hogy a tanuló tudatosan számolja fel esetleges fejlettségbeli, motoros teljesítménybeli lemaradásait vagy magasabbra szintre emelje teljesítményét.
Módszertani szabadság A pedagógus módszertani szabadsága azt jelenti, hogy a körülmények figyelembevételével a leghatásosabb eljárást választja ki a tanulók tapasztalatszerzésére, sokoldalú nevelésére. Módszertani szabadságot jelent az is, hogy a pedagógus választhat a sportjátékok közül, kötelezően és szabadon választ a kiegészítő anyagból. a módszertani szabadság kulcsa a tanulók pillanatnyi teljesítményének, magatartásának összevetése a követelményekkel, majd a munkájuknak olyan szervezése, olyan konkrét gyakorlatok alkalmazása, ami előrevetíti a követelményekben megfogalmazott tudás elérését.
2. Rendgyakorlatok A szabályhoz és alakzathoz kötött mozgások felhasználása a tanulók célszerű mozgatásához. Önuralomra és a közösség összetartására nevel. A rendgyakorlatok eredményei a türelmes szoktatás alapján mutatkozik meg. A vezényszavakhoz és egyöntetű végrehajtáshoz kötött mozgásokat azonos pedagógiai eljárásokkal kell oktatni és megkövetelni. 3. Torna A torna pontozással értékelt teljesítményű egyéni sportág. Gyakorlatanyagának sajátosságai és értékrendje révén ez a tananyagrész áll legközelebb az esztétikai neveléshez és kulturáltsághoz.
Jegyzetek
Források Tanári kézikönyv a középfokú nevelési-oktatási intézmények iskolai testnevelés és sportmunkájához. Alkotó szerkesztő: Nagy Sándor, Veszprém, 1991, Czirják József: Testneveléselmélet, Budapest, 1965
Kategória:Pedagógia Kategória:Sporttal kapcsolatos fogalmak