Male-i Margit (1350. április 13. – 1405. március 16.) középkori flamand nemesasszony, 1384-től Flandria, Nevers, Rethel, Artois és Burgundia grófnője, házasságai révén burgundi hercegné, illetve anyja révén Brabant és Limburg hercegségek örököse.

Élete Apja II. Lajos flamand gróf, anyja Brabanti Margit, III. János brabanti herceg lánya.Margit származását az Oude Kronik van Brabant adja meg, amely megnevezte "Johannes tertius" és felesége "Mariam filiam Ludowici comitis Eboracensis" gyermekeit, mint "Johannam, Margaretam comitissam Flandrie, et Mariam coniugem Reynaldi Grossi ducis Ghelrie secundi". Oude Kronik van Brabant, p. 72. Idézi: Cawley 1384-ben apja halála után Flandria, Nevers, Rethel, Artois és Burgundia grófnője, antwerpeni őrgrófnő, Mechelen úrnője. Anyja után ő volt a Brabanti Hercegség örököse.

1357-ben pápai engedéllyel az akkor hétéves Margitot feleségül adták Rouvres-i Fülöphöz (1346–1361), IV. Odó burgundi herceg unokájához és örököséhez, aki Franche-Comté és Artois grófja (1347–1361), Burgundia hercege (1350–1361), Auvergne és Boulogne grófja (1360–1361) volt. A házasságot azonban nem hálták el, mivel Fülöp 1361-ben, 15 évesen pestisben meghalt. Fülöp halálával a burgundi hercegség visszaszállt II. János francia királyra, aki 1363-ban legfiatalabb fiának, Merész Fülöpnek adta. left|thumb|Margit uralkodása alatt vert pénzérme 1364-ben, feltehetően apja kívánságára, eljegyezték Langley Eduárddal, III. Eduárd angol király és Hainaut-i Filippa fiával. Azonban az hainaut-i gróf, a brabanti herceg és legfőképpen a francia király ellenezte a házasságot és elérte V. Orbán pápánál, hogy vérrokonságra hivatkozva ne adja meg az engedélyt.Idézi: Cawley

1369. június 19-én Gentben ment másodszor feleségül, férje Fülöp, II. János francia király fia, burgundi herceg. Amikor Margit apja meghalt, a pár együtt örökölte Artois, Franche-Comté, Flandria, Nevers és Rethel grófságokat. Fülöp 1390-ben megkapta még Charolais grófságot. A házassággal Fülöp és családja birtokába kerültek a németalföldi államok, élükön Flandriával, amely a textiliparnak köszönhetően Európa egyik legvirágzóbb és leggazdagabb térsége volt.

1396-ban az idős Johanna brabanti hercegnő Margitot nevezte meg utódjának, a brabanti és limburgi hercegi címek várományosának. A brabanti nemesség kezdetben ellene volt Margit öröklésének, de amikor fiatalabbik fiát, Antalt nevezte ki a hercegi cím várományosának, beleegyeztek az öröklésbe.

Fülöp 1404-ben, Margit a rákövetkező évben halt meg, a feljegyzések szerint boldog házaséletet éltek és férje imádta, ajándékokkal, ékszerekkel, virágokkal kedveskedett neki. Örökösük legidősebb fiuk, János lett, aki megkapta a burgundi hercegséget, míg Antal fiuk örökölte Brabant és Limburg hercegségeket.

Családja és leszármazottai left|thumb|150px|Margit és második férje, II. Fülöp burgundi herceg a kortrijki Miasszonyunk-templom grófi kápolnájának falfestményén Első férje (pápai engedély 1356-ban, házasság 1357-ben) Rouvres-i Fülöp (1346–1361), Bourgogne-i Fülöp Artois, Franche-Comté grófja és I. Johanna, Auvergne és Boulogne grófnőjének fia, IV. Odó burgundi herceg unokája. A házasságot azonban nem hálták el és Fülöp 1361-ben meghalt.

1369. június 19-én Gentben ment másodszor feleségül, férje Fülöp, II. János francia király és Luxemburgi Bona fia, burgundi herceg.A Iohannis de Thilrode Chronicon jegyezte fel "filiam comitis nostri Ludovici de Male Margaretam" és "Philippus filius regis Francie" házasságát. Iohannis de Thilrode Chronicon 19, MGH SS XXV, p. 583. Idézi: Cawley A házasságból kilenc gyermek született: János (1371–1419),Leszármazását a Iohannis de Thilrode Chronicon adja meg, amikor megnevezi "Philippus filius regis Francie" és felesége fiait: "Iohannem ducem Burgundie et Flandrie, Anthonium ducem Brabancie, Philippum ducem de Nevers et Reteers". Iohannis de Thilrode Chronicon 19, MGH SS XXV, p. 583. Idézi: Cawley aki 1404-ben apja után burgundi herceg lett Rettenthetetlen János néven. Károly (1372–1373) Margit (1374–1441), 1385-től Mortagne grófnője. Férje (1385. április 12.) II. Vilmos bajor herceg (1365–1417), I. Albert bajor herceg és Margareta von Brieg fia, később IV. Vilmos néven hainaut-i gróf, Holland és Zeeland grófja (1404–1417). Lajos (1377–1378) Katalin (1378–1425), első férje (1392 - Dijon, 1393 - Bécs) Habsburg Lipót (1371–1411), III. Lipót osztrák herceg és Verde di Milan fia, 1396-1406 között tiroli gróf, 1404-től Stájerország, 1406-tól Ausztria hercege. Második férje (1419) Maximin von Rappoltstein. Bonne (1379–1399), halála előtt eljegyezték Bourbon Jánossal, II. Lajos Bourbon hercege fiával. Mária (1386–1422), férje (1393)A házassági szerződést "Amedeo di Savoia figlio del Conte Amedeo" és "Maria figlia di Filippo Duca di Borgogna" között 1386. november 11-én kötötték Zeelandban. Inventory of the State Archives of Turin, volume 102, page 72, fascicule 1. Idézi: Cawley Amadé, VII. Amadé savoyai gróf és Bonne de Berry fia (1386–1451). 1391-ben VIII. Amadé néven örökölte a grófi címet, majd 1417-ben Zsigmond német király hercegi címet adományozott neki. Antal (1384–1415) 1404-től Brabant és Limburg hercege, antwerpeni őrgróf, 1405-től Rethel grófja. Fülöp (1389–1415) Nevers és Rethel grófja.

Származása

</center>

Jegyzetek

Fordítás

Források Charles Cawley: Medieval Lands

Kategória:Flandria grófjai Kategória:Dampierre-ház Kategória:Európa uralkodónői Kategória:1350-ben született személyek Kategória:1405-ben elhunyt személyek Kategória:Artois grófjai