bélyegkép|jobbra|230px|Ortodox fatemplom (1898 bélyegkép|jobbra|230px|Buteanu-emlékmű bélyegkép|jobbra|230px Jószáshely () korábban önálló település, ma Honctő falu része Romániában, Arad megyében.
Fekvése A Fehér-Körös jobb oldalán, a Zimbru-patak mentén fekvő egyutcás település.
Nevének eredete Neve Jószás nevének román -el kicsinyítő képzős alakjából származik. A magyar Jószáshely név népetimológiás. Először 1574-ben mint Kis-Jószás, majd 1746-ban mint Joszasel, 1851-ben, Fényes Eleknél pedig mint Jószáshely szerepel.
Története Határában két kőkori opálcsiszoló műhelyet tártak fel. 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. A 18. század közepén még szórványtelepülés volt, összetelepítésekor fatemplomát két kilométer távolságról helyezték át.
1849. május 23-án itt akasztatta fel egy Fehér-Körös hídjához közeli fűzfára Hatvani Imre az Abrudbányáról elhurcolt Ioan Buteanut, a jószási papot és bírót és a jószáshelyi bírót, ítélet nélkül. Sírjukat 1869-ben Dionisie Păscuțiu aradi ügyvéd exhumáltatta, és a tetemeket a honctői temetőben hantolta el újra. 1924-ben Buteanu csontjait a Păscuțiu által emeltetett emlékkereszttel együtt a cebei panteonba vitték, helyettük 1934-ben állították fel a ma látható emlékművet.
1878-ban ide helyezték át a nagyhalmágyi választókerület székhelyét, 1888-ban pedig a zombrádi körjegyzőséget és hetivásárt. A 20. század elején szeszgyár, 1910 és 13 között nyomda működött benne. Kőfejtőjéből az 1900-as években évente átlagosan hat-tízezer vagonnyi andezitet termeltek ki.Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904 1966-ban csatolták Honctőhöz.
1910-ben a település lélekszáma 633 fő volt. Anyanyelv szerint 552 fő (87,2%) volt román, 76 fő (12%) magyar, valamint 5 fő egyéb anyanyelvű; összesen 99 fő (15,6%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 553 fő (87,4%) volt görögkeleti, 61 fő (9,3%) zsidó, 14 fő (2,2%) római katolikus, valamint 5 egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 166 fő (26,2%) volt.
A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Nevezetességek Klasszicista kastélya a 19. század első felében épült, 1849 után átépítették. Buteanu-emlékmű (1934). Jószáshelyi a Purgly család előneve.
Jegyzetek
Források Marian Rizea – Eugenia Rizea – Dorel-Crăciun Moț – Cristian Geamânu: Gurahonț – Gura de rai. Ploiești, 2009 Jószáshely oldala a Virtual Arad portálon Gurahonc oldala ugyanott
Kategória:Arad megye Kategória:Településrészek Kategória:Arad vármegye települései Kategória:Románia megszűnt települései