Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, író, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa. Kutatási területe a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, az esztétika és a verstan volt.
Testvéröccse Sík Endre diplomata, külügyminiszter, történész, író, jogász, Afrika-kutató volt.https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13798.htm
Élete Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik a zsidó vallásból még gyermekeik születése előtt kitértek. Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt. A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti Piarista Gimnáziumba. Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött novíciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studensként Kecskeméten végezte, és ott is érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelöltként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori fokozatot is szerzett.
Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a következő évtől a rend budapesti gimnáziumában kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának.2. sz. BKG, a Budapesti Kegyesrendi Gimnázium cserkészcsapata
1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1929-ig tanított, amikor a Szegedi Egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti TanszékI. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéknek nevezték el az addigi egyetlen magyar irodalomtörténeti tanszéket, amelyet a református Dézsi Lajos vezetett. nyilvános rendes tanára lett. 1943. május 2-án ő keresztelte meg Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában.Obbágy László: “KÖNYÖRGÖK, HALLGASSANAK A KÖLTŐKRE!” - Barangolás “delejtű embereink” nyomában
Budapestre újra csak 1945-ben költözött, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnökeként. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban. Temetése október 4-én volt a Farkasréti temetőben, de ott sírját 1980-ban felszámolták, és hamvait a Kerepesi temető újabb piarista sírboltjába (511/A-512/A) helyezték.
bélyegkép|250px|Sík Sándor nyughelye a piarista rendi szerzetesek Kerepesi temetőben lévő sírboltjában
Munkássága Fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával. Már a gimnáziumban feltűnt költői tehetségével, később írt irodalomtörténeti és esztétikai értekezéseket, kritikákat és színműveket. Szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött mint lelkigyakorlat-vezető és előadó. A cserkészet mellett számos más közéleti és irodalmi társaság életében és irányításában is részt vett. Rendszeresen publikált az Élet és a Vigilia katolikus folyóiratokban (az utóbbinak 1946 után főszerkesztője is volt). 1919-ben a Szent István Akadémiának, 1923-ban pedig a Kisfaludy Társaságnak lett tagja. 1936-ban a Magyar Rádióban tartott hatrészes előadás-sorozatot a magyar szentekről. Főmunkatársa volt az 1931–1939 között kiadott Fiatal Magyarság c. lapnak, amely orgánummal a fiatalság számára akart erkölcsi és hitbeli útmutatást adni. A cserkészetet egyben egy lehetőségnek tartotta arra, hogy az ifjúságot megóvja a két világháború között terjedő szélsőséges eszméktől. Sík Sándor kritizálta korának magyar irredentizmusát és kirakatmagyarságát. „Aki Nagy-Magyarországot akar teremteni, annak nagy magyarnak kell lennie…, ellene kell mondania minden hazugságnak, minden frázisnak és minden pogányságnak.”
A második világháború után reményekkel tekintett a demokratikus átalakulásra. 1946-ban tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Ám hamar világossá vált számára, hogy a demokratikus kísérlet nem járhat sikerrel. Elutasította a kiépülő diktatúra egyházellenes oktatáspolitikáját, Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszternek levélben fogalmazta meg kritikáját a fakultatív hitoktatással kapcsolatban: „De nem tehetem magamévá ezt a programot, mint hívő ember és katolikus pap sem: nem nyugodhatom bele abba, hogy a jövő nemzedék széles rétegei ki legyenek téve annak a lehetőségnek, hogy politikai befolyásolásra Isten ismerete nélkül nőjenek fel.” 1947-ben a piarista rend tartományfőnökének választották, így 1949-ben ő kényszerült a szerzetesrendek feloszlatásakor és a piaristák létszámának csökkentésekor eldönteni, ki folytathatja hivatását szerzetesi közösségben. Ugyanebben az évben – sokakkal együtt – kizárják az MTA-ból. Bár felkérték, hogy csatlakozzon az Állami Egyházügyi Hivatalhoz és az Opus Pacis papi békemozgalomhoz, mindkettőt elutasította.
Zsidó és magyar identitásáról Mivel mindkét ágon zsidó származású volt, így az 1939-es második zsidótörvény hatálya alá tartozott, csak ún. „mentesítettként” élte túl a vészkorszakot. Mélyen felháborította, hogy az állam kíván illetéktelenként identitásáról dönteni. Bár származása szerint zsidónak minősült, nem volt zsidó identitása, sokkal inkább magyar azonosságtudattal rendelkezett. Naplójában elmarasztalta a kor egyházi vezetését, hogy szavát nem emelte fel a zsidótörvények ellen. Személyesen vitába bocsátkozott Schütz Antal piarista társával és barátjával nézeteit illetően. 1936-os említett előadássorozatában a következőképpen vallott a magyarságról:
Művei Költői művek bélyeg|Himnuszok könyve Szembe a Nappal, Bp., 1910 A belülvalók mécse, Bp., 1912 Sík Sándor költeményei, Bp., 1916 Maradék magyarok, Bp., 1920 Csend, Bp., 1924 Sarlósboldogasszony, Berlin, 1928 Fekete kenyér, Bp., 1931 Magányos virrasztó, Bp., 1936 Az Isten fiatal!, Bp., 1940 Sík Sándor összes versei 1910–1940, Bp., 1941 Győzöd-e még?, Bp., 1945 Tizenkétcsillagú korona. Versek a Boldogságos Szűz Máriáról, Bp., 1947 Őszi fecske, Bp., 1959 Áldás, Bp., 1963 Sík Sándor összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Jelenits István; Szt. István Társulat, Bp., 1976 Cserkészversek; Dugonics András Piarista Gimnázium, Szeged, 2009 Vízözön előtt. Marosfői költemények; vál., bev. Pomogáts Béla; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006 Maradék magyarok; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2017 Ének minden emberhez. Versek minden napra; összeáll. Nagy Alexandra; Szt. Gellért–Magyar Piarista Rendtartomány, Bp., 2017
Színművek Nyomtatásban megjelent színművei. Ébredés, Bp., 1916 Salamon király gyűrűje, Győr, 1916 Alexius, Bp., 1918 Zrínyi, Bp., 1923 A boldog ember inge, Bp., 1930 István király, Bp., 1934. – Vojnits-jutalommal díjazott mű (1933). Advent, Szeged, 1935
Széppróza Hét szép história, Bp., 1921 Hét szép história; Szt. István Társulat, Bp., 2007
Irodalomtudományi munkák Mindszenthy Gedeon élete és költészete, Bp., 1910 Gárdonyi, Ady, Prohászka. Lélek és forma a századforduló irodalmában, Bp., 1929 Pázmány, az ember és író, Bp., 1939 Zrínyi Miklós, Bp., 1940 Esztétika, I–III. Bp., 1943, 1946; Szeged, 1990 Az olvasás tudománya, Szeged, 2000
Lelkiségi és pedagógiai munkák bélyegkép|Magyar cserkészvezetők könyve (német fordítás, 1929) bélyegkép|Sík Sándor emléktáblája Gödöllőn Imádságoskönyv (Schütz Antallal), Bp., 1913. és számos további kiadás 1949-ig Magyar cserkészvezetők könyve, Bp., 1922, 1925, 1934–1936 Zsoltáros könyv, Bp., 1923, 1955, 1961 A cserkészet, Bp., 1930; Székesfehérvár, 1999 Szent vagy Uram! (Harmat Artúrral) Eger, 1931; Bp., 1932 és számos további kiadás Szent magyarság. Hat rádióbeszéd az Árpád-házi szentekről, Szt. István Társulat, Bp., 1936 (hasonmásban: 1993) Dicsőség! Békesség! Imádságosköny, Bp., 1940, 1944, 1946 Himnuszok könyve, Bp., 1943, 1989, 1997 Sík Sándor–Péteri Pál: Így szeret az Isten!; Szt. Gellért, Bp., 2005
Válogatáskötetek A kettős végtelen, 1–2.; szerk. Kardos Klára, Rónay György; Ecclesia, Bp., 1969 Válogatott költemények; szerk. Rónay László; Viglia, Bp., 1989 (Vigilia) Kereszténység és irodalom, szerk. Rónay László, Bp., 1989 Szegedi klasszikusok; szerk., bev. Péter László; Somogyi-könyvtár, Szeged, 1989 A magam módján. Válogatott költemények; vál. Rónay László; Új Ember, Bp., 1996 A szeretet pedagógiája. Válogatott írások; vál., szerk. Rónay László; Vigilia, Bp., 1996 Szép történetek; Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium, Szeged, 2001 A cserkészet. 90 éves a Magyar Cserkészszövetség. Sík Sándor, Teleki Pál, Arató László és más cserkészvezetők írásai; szerk. Arató László; Márton Áron, Bp., 2002 A kettős végtelen. Sík Sándor válogatott versei; vál. Rónay György; Ecclesia, Bp., 2003 Isten tenyerén. Sík Sándor-versek CD-melléklettel, Sinkovits Imre előadásában; szerk. Szigeti László; Új Ember, Bp., 2011 + CD Virrasszatok! Versek és prózai írások az ifjúsághoz; vál., szerk. Rónay László; Éghajlat, Bp., 2012 Karácsonyi álom; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2015 Kézen fogva vezet a Mester. Gondolatok konferenciabeszédeiből, 1947–1957. Gondolatgyűjtemény; összeáll. Kardos Klára; Szt. Gellért, Bp., 2018
Tudományos tisztségei Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1946-tól Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke 1949-től
Társasági tagságai Szent István Akadémia tagja 1919-től Kisfaludy Társaság rendes tagja 1923-tól Dugonics Társaság elnöke 1945–1952 között
Emlékezete Gödöllőn és Szegeden tiszteletére utcát neveztek el, és a városban emléktáblája van. Nevét viseli a szegedi Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium.
Róla szóló irodalom Takó Edit, Sík Sándor munkássága: Bibliográfia, Szeged, 1995 Baróti Dezső, Sík Sándor, Bp., 1988 Mészáros István: Sik Sándor magyar cserkészpedagógiája; szerzői, Bp., 1988 Sík Sándor emlékezete születésének századik évfordulóján, szerk. Bihari József, Szentendre, 1989 Sík Sándor tanulmányok, szerk. Bihari József-Farkas Péter-Novák László, Szentendre, 1989 Mészáros István, Sík Sándor, a pedagógus, Bp., 1992 Páva István: „Magyarabb magyar” – Sík Sándor pedagógiája a „Fiatal Magyarság”-ban – Janus Pannonius Tudományegyetem, BTK Pedagógia Tanszék, Pécs, 1994. – Hozzáférés: 2013. május 11. A százgyökerű szív: Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából, szerk. Szabó János, Bp., 1993 Rónay László, Sík Sándor, Bp., 2000 (Kortársaink) Tűz Tamás: Magányos virrasztó. Sík Sándor halálára. in: Angyal mondd ki csak félig, Oakville, 1974. 67-78. old. Várnagy Elemér: „Emberebb ember” – Sík Sándor pedagógiája a „Fiatal Magyarság”-ban – Janus Pannonius Tudományegyetem, BTK Pedagógia Tanszék, Pécs, 1994 – Hozzáférés: 2013. május 11.
Veres, Ildikó: Valóság és imagináció néhány hazai művészetelméletben. Magyar Művészet: A Magyar Művészeti Akadémia Elméleti Folyóirata VIII. : 1 pp. 82–87. , 6 p. (2020)
Jegyzetek
Források Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996) Szeged, Mészáros Rezső. Sík Sándor, 192. o.
További információk
Virtuális emlékszoba Összegyűjtött versei Szegedi Egyetemi Könyvtár arcképcsarnokában
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929
Kapcsolódó szócikkek Egyházi ének
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar esztéták Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar piarista szerzetesek Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar teológusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar cserkészek Kategória:MTA-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Szent István Tudományos Akadémia tagjai