Cippalanda (URUZi-ip-pa-la-an-da, Zippalanda, Ziplanda, ma Peyniryemez, Yozgat tartomány) a hettita Felső-Hatti települése, Anatólia középső részén. Vallási centrumként a hattuszaszi levéltár dokumentumaiban sokszor szerepel, de helyzete sokáig bizonytalan volt. Felmerült Alaca Hüyük és Kuşaklı is lehetségesként. Ez utóbbit ma már inkább Szarisszasz városaként azonosítják, mindenesetre innen is ismert DIŠKUR URUZi-ip-pa-la-an-da, azaz Cippalanda Viharistene egy feliratból. Ma már azonban a 2005-ben, a Peyniryemez faluhoz közeli Çadir Höyük ásatásai alkalmával feltárt dombot tartják inkább Cippalandának. Ez a hely közel van Arinna feltételezett pozíciójához is. Cippalanda Viharistenét gyakran emlegették együtt Ankuvasz istennőjével, Kattahával.
A város a Hettita Birodalom állami kultuszainak rendkívül fontos centruma volt. A nuntarrijaszhasz nevű őszi, és az AN.TAḪ.ŠUM nevű tavaszi fesztivál is e városban zajlott. A KBo 16.49 számú dokumentum bizonyítja, hogy a cippalandai papság ellátását több város biztosította, köztük Szanahuitta, Tapikka, Taptika, Takaszta, Katapa, Karahna, sőt még maga Hattuszasz is.
Feltárása 2005-ben az Alishar Research Project Çadir Höyük dombján, Peyniryemez falu közelében egy jelentős település romjait tárta fel, amelyet Cippalandával azonosítottak. A térségben már 1994-től folytak kutatások, Samuel Paley 1993-ban kapott engedélyt az Alişart övező 20×40 kilométeres terület regionális átkutatására. Az expedíciót Chicago, New York, Buffalo és New Hampshire egyetemei és több tudományos alapítvány támogatta, résztvevői Ronald Gorny, Sharon Steadman, Samuel Paley és Gregory McMahon voltak.
A munkát egyszerre öt különböző területen indították meg, és rövid idő alatt jelentős leletekre bukkantak. A település körülbelül i. e. 5500-tól lakott volt, és egészen 1100 utáni korig lakott maradt. Tíz réteget különítettek el, amelyből a IV-V. rétegek tartalmazzák a hettita korú leleteket. A rétegek számozása nem a hagyományos módszer szerint, a legfelső (legfiatalabb) kultúrrétegtől kezdődik, hanem a legidősebbtől. Rétegen belül viszont fordított irányú az alszámozás.
2009-ben már a 11. ásatási szezont tartották a tellen. Erről a szakaszról az Anatolica gyűjtemény 36. kötete számol be, amely 2010. július 19-én jelent meg.
+ RétegIdő (kb)KorszakMegjegyzés Ifi. e. 5500neolitnincs feltárva Iei. e. 5300korai kőrézkorcsak kutatóárok, fal alapok Idi. e. 5200korai kőrézkorcsak kutatóárok, fal alapok Ici. e. 4500kőrézkorcsak kutatóárok Ib3i. e. 3700-3500késői kőrézkorvárkapu és házfalak Ib2i. e. 3700-3500késői kőrézkorvárkapu és falak Ib1i. e. 3700-3500késői kőrézkoraz Ia2 falak alapjai, vakolt falú, emeletes házak, várkapu Ia2i. e. 3400-3300késő kőrézkorerős fal alapok Ia1i. e. 3400-3300késői kőrézkorgyenge falak és alapokIIc i. e. 3000-2800rézkornehéz, fényezett kerámia, „leégett szoba” IIbi. e. 2800-2300korai bronzkorkerámia töredékek IIai. e. 2300-2000korai bronzkorátmeneti és „kappadókiai áru” IIIbi. e. 1750középső bronzkor (KárumII?)óasszír kolónia, városfalak, kapu, házak IIIai. e. 1700bronzkor (KárumIb?)óasszír, városfalak, égetett tégla, kerámia IVbi. e. 1600-1400késői bronzkoróhettita kerámia, falak, árkok IVai. e. 1400-1200késői bronzkorvárosfalak, házak Vbi. e. 1200-1000késői bronz-, korai vaskorelső vasleletek, falak Vai. e. 1000-500középső vaskor„phrügiai töredékek”, edények, kapu, városfalak, berendezési tárgyak VIi. e. 500-300késői vaskorfestett kerámiák, óperzsa városkapu VII-VIIIi. e. 300 – i. sz. 500görög-római kor IX-X500-1100bizánci és arab kor
Alternatív feltevés Cippalanda helyéről Uşaklı Höyük feltárása során is felmerült, hogy az lenne Cippalandával azonos. Az azonosítást az AN.TAḪ.ŠUM-fesztivál leírására alapozzák.The Site Uşaklı Höyük
További információk
Zippalanda = Çadir Höyük Çadir Höyük feltárása, 2005. november 20-i közlemény Egyéves évforduló előadása, 2006 Çadir Höyük, Chicago University Anatolica, 36. Chicago Egyetem 2008-as szezonjának beszámolója
Kategória:Hettita települések Kategória:Ókori települések Törökország területén