A Nemo kapitány (Vingt mille lieues sous les mers, Húszezer mérföld a tenger alatt) Jules Verne 1870-ben megjelent, egyik leghíresebb tudományos-fantasztikus műve.
A regény 1869. március 20. és 1870. június 20. között jelent meg a Magasin d’éducation et de récréation 6-7. évfolyam 121–155. számaiban, Vingt mille lieues sous les mers címmel. Az első kötet 1869 októberében, a második 1870 júniusában jelent meg. A porosz–francia háború és a Párizsi Kommün eseményei miatt az illusztrált kiadás csak 1871. november 16-án jelent meg.
Valószínű, hogy Verne hamarabb fejezte be a művet, mint annak megkezdődött sorozatban történő közlése. Így történhetett meg, hogy a regény 1869-ben Vicente Guimerá spanyol fordításában megjelent Madridban, a Rey y Cía kiadónál megelőzve az első francia megjelenést. Ismert, hogy Guimerá és Verne állandó kiadója, Pierre-Jules Hetzel barátok voltak.
A szerző élete során tizennyolc kiadás ért meg a regény, ötvenezer példányban kelt el, ezzel a harmadik legnépszerűbb Verne mű (első a 80 nap alatt a Föld körül 151, második az Öt hét léghajón 83 kiadással). A könyv az egyik legtöbb nyelvre lefordított francia könyv.
A regény eredeti címének fordítása: Húszezer mérföld a tenger alatt. A húszezer mérföld a régi francia mérföld – 1 francia mérföld (lieu) = 4452 m illetve 1 francia tengeri mérföld = 5564,9 m – esetén 89 040 illetve 111 280 kilométernek felel meg. A néhány magyar kiadás címében szereplő nyolcvanezer kilométerhez legjobb közelítést a ma is használatos tengeri mérfölddel (1852 m) történő váltás adja.
A regény születése A regényt Verne több éven át írta. Munkájában késleltette egy fizetős megbízás és a kiadójával vívott küzdelem a főszereplő származása, illetve a regény egyes epizódjai kapcsán.
Máig vitatott, hogy Louise Michel adta volna el Jules Verne-nek a regény alapötletét száz frankért. Lousie Michel egyike volt az első anarchistáknak, az anarchia nagyasszonyának is hívták kortársai. 1863 márciusában fekete zászló alatt tüntetett, ez az első ismert alkalom a fekete zászló anarchista alkalmazására. E szavakkal a kapitány kibontott egy fekete zászlót, amelynek közepébe aranyszállal nevének kezdőbetűje, egy “N” volt hímezve.Második rész. XIV. fejezet – Nemo zászlója talán nem véletlenül fekete színű.
A regényt Verne már 1865-ben írta, erről tanúskodik a Sandtől kapott levél. A regény munkacíme Le Voyage sous les eaux (Utazás a víz alatt) volt.
Előkészítem a Víz alatti utazást is, a bátyámmal pedig az összes mechanikát megterveztük az expedícióhoz. Azt hiszem, áramot fogunk használni, de ez még nem teljesen eldöntött. – írta Verne Pierre-Jules Hetzelhez 1865. augusztus 10-én.
1866-ban Hetzel arra kéri Vernét, hogy vegye át a Franciaország és kolóniáinak illusztrált földrajza szerkesztését, mert az előző szerkesztő, Lavallée, elhunyt. Hetzel elkerülné a könyvsorozat kiadásának megszakadását. Verne ekkor épp a Grant kapitány gyermekei harmadik részén dolgozik, Hetzel határozott kérésére teszi félre a tenger alatti utazásról szóló művet és kezd hozzá az amúgy jól fizető munkához.
Úgy dolgozom, mint egy elítélt, képzelje el, kedves apám, hogy szótárt készítek! igen, komoly szótár !! Franciaország illusztrált földrajza. 10 cent fejezetenként. Az eset, dióhéjban. Théophile Lavallée kezdte a munkát. Megírta a bevezetőt. De haldoklik, és beleegyeztem, hogy folytatom a munkát, amely a nevem alatt jelenik meg, kivéve az említett bevezetőt. – írja 1866. január 29-én kelt levélében Pierre Vernének.
1867-ben meglátogatta a párizsi egyetemes kiállítást,Az első párizsi világkiállítás ahol több mint négymillió emberhez hasonlóan megtekintette az első óriási akváriumokat, részt vehetett különös eszközök bemutatóin, amelyek lehetővé tették a víz alatti lélegzést.
Verne egyetlen, 1867-es amerikai utazása1867. március 26-án Verne Gyula és testvére, Paul a gőzössel Liverpoolból New Yorkba utazott másik 123 utas társaságában. Amerikába április 9-én érkeztek meg, átélve egy hatalmas vihart. Még ugyanebben az évben (vélhetően tavasszal) visszatértek a Great Eastern fedélzetén Brestbe, az út tizenkét napig tartott a 193 utasnak. Ez volt Verne Gyula egyetlen útja az Új Világba. során felkereste a Campus Martius kiállítást. Itt ismerhette meg a Szuezi-csatorna tervét, az „Elektromos tündért”, valamint csúcstechnológiájú tengeralattjárókat és búvárruhákat. Szintén fontos epizód volt, hogy még 1862-ben Verne megtekintette az első nem emberi erővel hajtott Plongeur tengeralattjáró építését.
A regény írása során a legnagyobb vitát Nemo kapitány származása okozta az író és a kiadó között. Végül Hetzel akarata diadalmaskodott, Nemo származása ismeretlenné lett. Később, A rejtelmes sziget regényben Verne felfedte Nemo nemzetiségét.
Keményen dolgozom, de mint ön mondja, kedves Hetzel, 15 hónap absztinencia után az agyamnak meg kell szakadnia; annál jobb a Voyage sous les eaux számára; hosszú lesz, és megígértem magamnak, hogy a szívemet adom neki. De hogy őszinte legyek, sajnálom lengyelemet; megszoktam, jó barátok voltunk, ráadásul élesebb, őszintébb volt. – írta Pierre-Jules Hetzelhez 1867. július 29-én.
Jules Verne 1868 első hónapjaiban fejezte be a Franciaország és kolóniáinak illusztrált földrajza sorozatot.
Dühösen dolgozom. Jó ötlet merült fel bennem, amely a témából fakad. Ennek az idegennek már nem lehet semmilyen kapcsolata az emberiséggel, amelytől elkülönült. Már nincs a földön, nincs föld nélkül. A tenger elég neki, de a tengernek biztosítania kell mindennel, ruházattal és élelemmel. Soha nem teszi be a lábát egy kontinensen. A kontinensek és a szigetek eltűnnek egy új áradás alatt, amelyet ugyanúgy meg fog tapasztalni, és kérlek benneteket, hogy higgyétek el, hogy bárkája egy kicsit jobban lesz felszerelve, mint Noéé. Úgy gondolom, hogy ez az "abszolút" helyzet sok megkönnyebbülést fog adni a műnek. Ah! kedves Hetzel, ha hiányzik ez a könyv, nem vigasztalódnék. Soha nem volt még szebb téma a kezemben." Verne számos ötletét osztotta meg kiadójával, a ma ismert regény tanúja annak, melyek nyerték el Hetzel beleegyezését.
A mű végleges címét csak 1868 év tavaszán nyerte el. Verne korábban habozott, felmerült az Utazás a vizek alatt, a Húszezer mérföld a vizek alatt, a Huszonötezer mérföld az óceánok alatt, az Ezer mérföld az óceánok között végül a Húszezer mérföld a tengerek alatt mellett döntött. A húszezer távolságra és nem mélységre utal.
A kiadótól egyetlen javaslat érkezett, amelyet minden nehézség nélkül elfogadott. A könyv illusztrációin Nemo arcvonásait Charras ezredestől kölcsönözze. Az ezredes Hetzel barátja volt, aki köztársaságpárti kiállása miatt száműzetésben halt meg 1865-ben. Pierre Aronnax arcvonásai Jules Verne-t idézik, aki túl jóképűnek tartotta magát ahhoz, hogy modellként szerepeljen. A jól látható azonosság azonban erősíti azt a meggyőződést, hogy Nemo alakjában magát írta meg.
Hetzel más javaslatait Verne elutasította, Verne és Hetzel kapcsolata a kezdeti író-kiadó kapcsolatból lassan barátsággá alakult. Hetzel azt javasolta, hogy Verne tervezzen meg egy harmadik részt, ahol olyan jeleneteket is kidolgozhat, mint például Ned Land egyszer egyedül próbál menekülni – megközelít egy sziklát, egy sivatagi szigetet, majd elfogják, félholtan viszik vissza vagy kínai kalózok által vesztükre hagyott kínai emberek megmentése. Hetzel még azt javasolja Vernének, hogy legyen Nemo szökött rabszolga, aki üldözi a rabszolga-kereskedőket.
Az író hősében csak a vizek emberét látja, aki heves és magányos. Azt mondta nekem: a rabszolgaság eltörlése korunk legnagyobb gazdasági ténye. Oké, de nem hiszem, hogy ennek itt szerepe lenne. A John Brown-incidens tömör formája miatt fellebbezett, de véleményem szerint ez lekezelte a kapitány. Meg kell őrizni a homályt és nemzetiségét, személyét és okait, amelyek e furcsa létbe sodorták. Ráadásul egy Alabama vagy egy hamis Alabama eseménye elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan. Ha Nemo bosszút akart állni a rabszolgákon, akkor csak annyit kellett tennie, hogy Grant hadseregében szolgál ... Nemo kapitány számára ez valami más ... – írta Pierre-Jules Hetzelhez 1869. május 17-én.
Nemo származása A regény kezdeti tervezetében a titokzatos kapitány lengyel nemes volt, neve Szlachta, akinek családját és hazáját az orosz erők lemészárolták az 1863-as lengyel januári felkelés során. Verne kiadója, Hetzel azonban ezt ellenezte. Egyik indoka a politikai bonyodalmak elkerülése volt, a könyv írásakor Oroszország és Franciaország szövetségesek voltak. Üzleti szempontból is károsnak tartotta az oroszellenességet: a könyv orosz kiadása ellehetetlenül. Végül kifogásolta Nemo erőszakosságát, az emberiség iránt érzett gyűlöletét. Tegyük fel ismét, hogy követjük a könyv első gondolatát: egy lengyel úr, akinek a lányait megerőszakolták, az asszonyát halálra korbácsolták, az apját pedig leszúrták; egy lengyel, akinek a barátai mind elpusztultak, nemzetisége az orosz zsarnokságának köszönhetően eltűnik Európából. Ha egy ilyen embernek nincs joga elsüllyeszteni orosz fregattokat, bárhol is találja őket, akkor a bosszú csak üres szó. Érvelt Verne Hetzelnek írt levelében.
Mint ismert, Verne engedett Hetzelnek, Nemo származását illetően. A Verne-szakértők egyértelmű véleménye, hogy az alábbi bekezdés az eredeti koncepció jegyében született és maradt a regényben: Arcképek voltak, a történelem nagyjainak arcképei: csupa olyan férfiúé, aki egész életét valamely nagy eszme szolgálatába állította. Kit ábrázoltak e metszetek? Kosciuszkót, a lengyel szabadságharcost, aki a Finis PoloniæFinis Poloniæ! „Koniec Polski!” Lengyelország már nincs! fájdalmas kiáltásával bukott el, Botzarist, a modern Görögország Leonidasát, O’Connelt, Írország védelmezőjét, Washingtont, az Amerikai Egyesült Államok megalapítóját, Manint, az olasz hazafit, Lincolnt, akit egy rabszolgatartó golyója ölt meg, és az akasztófán lógó John Brownt, a négerfelszabadítás vértanúját, ahogy Victor Hugó félelmetes ceruzarajzaHammer Museum Stones to Stains: The Drawings of Victor Hugo ábrázolta.Második rész. VIII. fejezet
Verne a regényről 1902-ben - Sokat jósoltál. - Nem – felelte Jules Verne szerényen -, csak azokról a dolgokról beszéltem, amelyek léteztek vagy megvalósíthatók. Például tengeralattjárókat már jóval a Húszezer mérföld a tenger alatt előtt feltaláltak. - Túl szerény. - De nem ... biztosíthatom önöket ... egyszerű dolgot csináltam ... Célom az volt, hogy hasznos könyveket adjak a fiataloknak, hozzáférhető módon bemutatva a tudományt és a földrajzot. Kérjük, tegye hozzá, hogy könyveimben nincs házasságtörés. Ez a siker forrása.
Verne a regényről 1903-ban Az is elkerülhetetlen, hogy utaljak arra a tényre, hogy a fantasztikus fantasztikus találmányai közül sokan valóban találmányokká váltak. Itt a kedves Madame Verne egyetértett velem. – Az emberek nagyon kedvesek, amikor ezt mondják. – mondta Jules Verne. Nagyon hízelgő, de valójában nem igaz. – De Jules – szólalt meg Madame Verne –, és a tengeralattjáróid? – Az sem az – mondta Verne, félreértve a hízelgést. – De! – De nem. Az olaszok hatvan évvel azelőtt feltaláltak tengeralattjáró hajókat, mielőtt megalkottam Nemo–t és az ő hajóját. Nincs kapcsolat a hajóm és a már meglévők között. Ez utóbbiak mechanikus úton működnek. Hősöm, a mizantróp Nemo, akinek semmi köze sincs a szárazföldhöz, hajtóerejét, az elektromos áramot a tengertől kapja. Ennek tudományos alapja van, mivel a tenger, mint a föld, elektromos erőtároló. De amíg ezt az erőt fel nem fedezik, addig nem találtam ki semmit.
Tartalom
Első rész thumb|jobbra|A Nautilus útja a Csendes-óceánon. A térkép az eredeti Hetzel kiadásban (20000 Lieues Sous les Mers) jelent meg. A kötet képei Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville (1836–1885) és Édouard Riou (1833–1900) készítette thumb|jobbra|Aronnax, Conseil és Ned Land a Nautilus tetején.. Alphonse de Neuville és Édouard Riou illusztrációja