Lőrincz Ágnes (Gyergyószentmiklós, 1960. február 7. –) erdélyi magyar színésznő, operettszínésznő.

bélyegkép|180px|Végzős színinövendékként 1983-ban

Életpálya

Gyermekéveit Korondon, Csíkszenttamáson, iskolás korától pedig Marosvásárhelyen töltötte. Szülei, Lőrincz Lajos és Oláh Ágnes, az Állami Székely Népi Együttes alapító tagjai. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, a Művészeti Iskolában, hegedű szakon.

Már diákévei alatt játszani kezd: részt vesz a Kovács Levente vezette Egyetemi Színjátszó Csoportban.

1979-ben felvételizett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe, ahol Gergely Géza és az akkor tanársegédként pályakezdő Kovács Katalin voltak az osztályvezetői, de egy évig még Tarr László is tanította. 1983-ban végezte tanulmányait és a Kolozsvári Magyar Operához kerül. Itt kezdi pályáját, operettszínésznőként (egy operett-ellenes korszakban), de már ebben az időszakban játszik prózai szerepeket is. Első színházi szerepe a Csongor és Tünde Ledérje, melyet vendégművészként játszik a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, Harag György meghívására. 1990 és 1992 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja.

1992-ben kerül a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatához, mely egy évvel később felveszi Harag György nevét. A Harag György Társulatnál egyre több prózai szerepet játszik, de primadonnaként rá építi a színházvezetés a később hagyománnyá váló operett-repertoárt is (eleinte leginkább a szilveszteri kabarék helyett, később azok mellett játszottak évente egy-két operettet is a szatmári színháznál).2001-ben a társulat művészeti vezetésére kiírt pályázaton elnyeri a művészeti igazgatói széket. Öt évig állt a társulat élén. 2006-ban lemondott az igazgatásról (jelenleg a társulat művészeti tanácsának tagja), helyét Czintos József ideiglenesen kinevezett igazgató vette át. 2006 óta folyamatosan játszik a szatmári színházban (továbbra is a vezető színészek egyikének számít), de az elmúlt években szerepet vállalt a román tagozaton és a Debreceni Csokonai Színházban is (Vidnyánszky Attila Úri muri-rendezésében), vendégművészként. Művészi munkájáért 1997-ben Poór Lili-díjjal tüntették ki.

2012 óta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál is szerepeket vállalt.

Szerepei Főiskolás szerepei

Bárzenész (Brecht: Dobszó az éjszakában) Galathea (Balassi Bálint: Szép magyar komédia) Rózsi (Füst Milán: Boldogtalanok) A lány (Băieșu Ion: Az eltűnt értelem nyomában)

A Kolozsvári Állami Magyar Operánál

Riquette (Viktória) Eliza (My Fair Lady) Marcsa (Mágnás Miska) Stázi (Csárdáskirálynő) Liza (Marica grófnő) Mabel (Cirkuszhercegnő) Bessy (Leányvásár) Mary (Mary Poppins) Sarah (Sybill)

A Kolozsvári Állami Magyar Színháznál

1983. (m. v.): Ledér (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde). 1990 és 1992 közt (a társulat tagjaként): Emma (Vidám sirató egy bolygó porszemért) Zita (Zűrzavaros éjszaka) Krisztina (Szerelemeső) Mariska (Liliomfi)

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatánál http://www.haragtarsulat.ro/page.php?60 Pasqua, a felesége (Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté, r. Keresztes Attila) II. Bölömbér Kerálné, II. Bölömbér felesége (Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom, r. Keresztes Attila) Cserés Bella, színésznő (Michael Frayn: Veszett fejsze, r. Mohácsi János) Cecilia hercegnő (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, r. Keresztes Attila) Mámorné, Jolán (Tasnádi István: Malacbefőtt, r. Tasnádi Csaba) Veta (Caragiale: Zűrzavaros éjszaka, r. Árkosi Árpád) Izabellocska, vénkisasszony (Dosztojevszkij elbeszélése nyomán írta Láng György: Két férfi az ágy alatt, r. Csurulya Csongor) Helena Dundina (Katajev- Aldobolyi Nagy György: Bolond vasárnap, r. Aldobolyi Nagy György) Emerenc (Szabó Magda-Bereményi Géza: Az ajtó, r. Bereményi Géza) Banya (Rideg Sándor-Timár Péter: Indul a bakterház, r. Árkosi Árpád) Perticsné (Csáth Géza: A Janika, r. Bérczes László) Solnessné, felesége (Ibsen: Légvár Solness építőmester és Ha mi holtak feltámadunk című művei alapján, r. Csurulya Csongor) Amnesia nővér (Dan Goggin: Apácák, r. Csurulya Csongor) Denise (Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik, r. Árkosi Árpád) Rosa (Eduardo de Filippo: Belső hangok, r. Alexandre Colpacci) Szerafin, színésznő (Bús Fekete László-Török Rezső-Görög László: Félnótás kabaré szilveszterre avagy a dürrögő gyászhuszár, r. Tóth Páll Miklós) Mikár Ferencné (Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek, r. Lendvai Zoltán) Lady Percy-Sürge Asszony (Falstaff, Shakespeare IV Henrik c.színműve alapján, r. Béres László) Marie (Szüle Mihály: Egy bolond százat csinál, Parászka Miklós) Elmira (Molière: Tartuffe, r. Kövesdy István) Ranyevszkaja (Csehov: Cseresznyéskert, r. Árkosi Árpád) Fáni (Karácsony Benő-Kisfalussy Bálint: Rút kiskacsa, r. Mihalache Andrei) Zerbinetta, Anya (Molière: Scapin furfangjai, r. Pinte Gavril m.v.) Doris (Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt, Parászka Miklós) Agnese (Vajda Katalin-Fábri Péter: Anconai szerelmesek, r. Mihalache Andrei) Capuletné (Shakespeare: Romeo és Júlia, r. Parászka Miklós) Szita (Páskándi Géza: László, szent király, r. Parászka Miklós) szereplők (Szilveszteri kabaré – Indul az ezred, r. Márk-Nagy Ágota) Diák a dolgozókból (Márai Sándor műve alapján – A szegények iskolája, r. Árkosi Árpád) Katalin, Huncfut felesége, Kocsmárosné (Shakespeare: A makrancos hölgy megszelídítése, r. Gavriil Pinte) Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom, Árkosi Árpád) Regan (Shakespeare: Lear király, r. Parászka Miklós) Clarisse (Lili bárónő, r. Parászka Miklós) Lady Milford ( Schiller: Ármány és szerelem, r. Kövesdy István) Zsuzsanna (Tamási Áron: Csalóka szivárvány, r. Parászka Miklós) Anni (Egy csók és más semmi, r. Parászka Miklós) Kató (Csókos asszony, r. Parászka Miklós – Bessenyei István), Édith Piaf (Pataki Éva: Edith és Marlene, r. Parászka Miklós – Bessenyei István) A nő (Spiró György: Csirkefej, r. Kövesdy István) Clair (Zágon- Eisemann: Fekete Péter, r. Koncz István)

Filmszerepei

Morvai Lászlóné/Herczeg Lilian – Kisváros, rendező Balogh Zsolt Udvarhölgy – Sacra Corona, rendező Koltay Gábor Komaasszony – Kismadár, rendező Horváth Z. Gergely Súgó – Világszám, rendező: Koltai Róbert

Díjai

1993 – Kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiválja – legjobb epizódalakítás díja 1994 – Harag György-emlékplakett 1996 – Szatmár Megye kulturális díja 1997 – Poór Lili-díj – EMKE

Jegyzetek

Források Csirák Csaba: Lőrincz Ágnes (Színészkönyvtár) Lőrincz Ágnes a Harag György Társulat weboldalán Lőrincz Ágnes a Hamlet.ro adatbankjában További információk

Kategória:Magyar színésznők Kategória:Romániai magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Magyar gyerekszínészek Kategória:Gyergyószentmiklósiak Kategória:Korondiak Kategória:Marosvásárhelyiek Kategória:1960-ban született személyek Kategória:Élő személyek