Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19.Születési anyakönyvi bejegyzése a Bp. VIII. ker. állami születési akv. 1352/1910. folyószáma alatt – Budapest, 1964. november 1.Halotti anyakönyvi bejegyzése a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2679/1964. folyószáma alatt) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953). Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.

Életpályája Szülei dr. Bóka Zoltán törvényszéki jegyző és Zombory Rózsa Mária Rozália Erzsébet voltak.Születési anyakönyvi bejegyzése a Bp. VIII. ker. állami születési akv. 1352/1910. folyószáma alatt Édesapja híres és kiváló jogász volt.

1928-ban érettségizett a józsefvárosi Zrínyi Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német–francia szakán végezte el. Már 1930-tól több filozófiai, irodalmi lapba dolgozott (Apollo, Athenaeum, Corvina, Diárium, Erő, Magyar Csillag, Nyugat, Magyar Nyelv, Az Ország Útja, Szép Szó, Magyarságtudomány, Magyarok stb.). Tanulmányainak befejezése után az 1932–33-as tanévben a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában volt tanárjelölt, majd 1945-ig könyvtári tisztviselő az Egyetemi Könyvtárban, később a Műegyetemi Központi Könyvtárban. 1937-ben doktorált. 1938-tóI kezdve több ízben teljesített katonai szolgálatot. 1944-ben a rendőrség elkobozta Jégvilág c. verseskötetét. Kapcsolatba került az ellenállási mozgalommal, hadifogságba esett, ahonnan csak két évvel a „felszabadulás” után tért haza. 1947 áprilisától 1950 augusztusáig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára, majd 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt. A Bölcsészettudományi Karon a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető tanára lett. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. bélyegkép|jobbra|250px|Bóka László emléktáblája Budapest VIII. kerületében bélyegkép|250px|Bóka László emléktáblája Budapest IX. kerületében 1964. november 1-én hunyt el józsefvárosi lakásában szívelégtelenség következtében.

Munkássága

Indulásakor főként költőként tartották számon, s tehetséges nyelvész, irodalomfilozófus is volt. Tanárát, Gombocz Zoltánt szépirodalmi műveiben többször megörökítette. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Esszéiben, cikkeiben a jobboldal és később a hitlerizmus ellen foglalt állást.

A Magyar Dolgozók Pártja Kulturális Akadémiáján tartott beszédében élesen támadta Karácsony Sándort és a népi írókat. (1949. február 4.) A beszéd „Népiség” és népnevelés címen, a Magyar Dolgozók Pártja kultúrpolitikai akadémiája 2. füzeteként, 31 oldalon a Szikra Kiadó gondozásában, 1949-ben jelent meg.

Regényeiben a 20. századi magyar történelem elevenedik meg életrajzi ihletésű helyzetekkel és alakokkal. Irodalomtörténeti monográfiái (Vajda János, József Attila, Petőfi Sándor) mellett arcképvázlataival műfajt teremtett: a tudományosan értékelő és az anekdotikusan emlékező portréét. Tankönyveket és jegyzeteket írt, az irodalomtanítás elméletével foglalkozott.

Művei Verseskötetei Magyar agapé. Versek; Officina, Budapest, 1940 Jégvilág. Versek; Antiqua Ny., Budapest, 1944 Szebb az új. Versek; Révai, Budapest, 1950 Harag nélkül. Új versek; Szépirodalmi, Budapest, 1964 Magyar urbanista. Válogatott versek. 1936–1964; vál., szerk. Sik Csaba; Magvető, Budapest, 1969 Atlantisz. Összegyűjtött versek, 1-2.; Magvető, Budapest, 1974 Regényei Zenekíséret. Regény; Cserépfalvi, Budapest, 1947 Alázatosan jelentem. Regény; Magvető, Budapest, 1958 A karoling trón. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1960 Karfiol Tamás. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1962 Nandu. Regény, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1963 Őszi napló; Magvető, Budapest, 1965 Eskü. Regény; Magvető, Budapest, 1976 Tanulmánykötetei Gombocz Zoltán; Radó Ny., Budapest, 1935 (Apollo-füzetek) Csáth Géza novellái (1937) Vajda János (1941) Mire tanít a magyar irodalom?; Népszava, Budapest, 1946 (A Kunfi-Gárda könyvei) József Attila. Essay és vallomás; Anonymus, Budapest, 1947 "Népiesség" és népnevelés (1949) A magyar irodalom története 1894-től napjainkig; VKM, Budapest, 1950 (Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei) A szép magyar vers (1952) Ady Endre élete és művei 1. Ady Endre pályakezdése. Bevezetés az Ady-kérdésbe; Akadémiai, Budapest, 1955 Tegnaptól máig. Válogatott tanulmányok, esszék, cikkek; Szépirodalmi, Budapest, 1958 A magyar irodalom története a két világháború között. 1919–1945; ELTE, Budapest, 1959 A két háború közötti magyar irodalom. 2. rész; ELTE, Budapest, 1959 Arcképvázlatok és tanulmányok (1962) Könyvek, gondok. Válogatott tanulmányok és jegyzetek; vál., szerk., bibliográfia Bessenyei György, bev. Ortutay Gyula; Gondolat, Budapest, 1966 József Attila. Esszé és vallomás; Magvető, Budapest, 1975 (Gyorsuló idő)

Emlékezete Emléktáblát avattak tiszteletére Budapest VIII. kerületében és Budapest IX. kerületében.

Jegyzetek

Források Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP. VIII. Ker. Bizottsága–Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács. Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. 1. köt.

További információk [ Magyar életrajzi lexikon] [ A magyar irodalom arcképcsarnoka] [ A magyar irodalom története] [ Kortárs magyar írók]

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar közírók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949) Kategória:József Attila-díjasok Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:Református magyarok Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek