Hajnal László, eredeti neve Grün (Békéscsaba, 1902. december 31. – Budapest, 1943 telén) magyar költő, író.
Életpályája
Grün József és Glück Jozefin fia. Mint emigráns az 1920-as évek első felében és közepén Erdélyben élt. A Magyar Szó, Tavasz, Zord Idő, Napkelet, Vasárnap és Vasárnapi Újság munkatársa, a Keleti Újság leggyakrabban közlő szerzői közt szerepelt verssel, prózával, színművekkel, irodalomkritikai és irodalompublicisztikai írásokkal. Az aradi Fekete Macska című erotikus és irodalmi lap, majd a Komédia című kolozsvári élclap szerkesztője (1923). Írásait közölte a Zsidó Jövő is.
Utóbb Budapestre költözött, ahol újabb kötetekkel jelentkezett. 1943 januárjában munkaszolgálatosként eltűnt a Keleti fronton.Holocaust Survivors and Victims Database
Magánélete Házastársa Weithut Margit volt, Weithut Jakab és Korngut Lea lánya, akivel 1932. február 16-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.
Kötetei A szolga éneke (verseskönyv, Marosvásárhely, 1920) Kócos (két egyfelvonásos színjáték, Kolozsvár. 1921) Ilyen vagyok! (versek, Kolozsvár, 1924) Magányos éjszaka (versek, Marosvásárhely, 1926) Loriel (regény, Kolozsvár, 1926) A ricsei legenda (1941) Üvegszekrény (1941) Párisi kaland (1942)
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek