Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék (Clariidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Az afrikai harcsa megtalálható Afrika összes vizében és a Közel-Keleten is. Az 1980-as években, ezt a halat a Föld majdnem minden országába betelepítették, köztük Brazíliába, Vietnámba és Indiába is. A betelepítés célja a halászható halállományok növelése volt, olyan helyeken, amelyeken egyéb halfajok nem képesek megélni. Az afrikai harcsa megél az édesvizű tavakban, folyókban, mocsarakban, sőt a szennyvíztisztítókban és a kanálisokban is. Magyarországon csak nyáron telepítik a horgásztavakba, mert a hideg tél folyamán elpusztulnak.
Megjelenése bélyegkép|250px|balra|Fénykép az afrikai harcsáról
A harcsa teste nagy és angolnaszerű. Háti része általában sötét szürke, melyen fekete mintázat lehet; hasi része fehéres. Afrikában a harcsák közül, csak a Zambézi folyóban élő Heterobranchus longifilis nagyobb az afrikai harcsánál. A kifejlett afrikai harcsa általában 1 - 1,5 méter hosszú. A hal teste karcsú; feje csontos és lapos, sokkal laposabb, mint a Silurus-fajoké. Fején széles száj van, melyen 4 pár bajuszszál található. Az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények alakultak ki, melyek lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni. Csak a mellúszóinak vannak tüskéi. Ez a harcsa 29 kilogrammos is lehet.
bélyegkép|250px|balra|Fiatal afrikai harcsák, az izraeli Rishon Le-Zion kanálisában
Életmódja A hal a többi harcsához hasonlóan éjjeli életmódot folytat. Egyaránt dögevő és vadászó állat. Mivel igen széles a szája, az afrikai harcsa képes felfalni eléggé nagy zsákmányállatokat is. Megfigyelték, hogy vízityúkot is lenyelt.Anoop KR, Sundar KSG, Khan BA & Lal S (2009) Common Moorhen Gallinula chloropus in the diet of the African catfish Clarias gariepinus in Keoladeo Ghana National Park, India. Indian Birds 5(2):22-23 Ha kiszárad az élőhelye, kimászik a szárazra és más tavacskát keres. A nagyon sáros pocsolyákban is megél.
Az afrikai harcsa képes morgó hangot kiadni.
Szaporodása Ez a zacskósharcsaféle általában éjszaka ívik, a sekély, elárasztott tó- vagy patakpartokon. Párzás előtt a hímek heves küzdelmeket vívnak egymással. A győztes hím a nősténnyel együtt elhúzódnak a partok közelébe, ahol az udvarlás és az ívás lezajlik. Ívás közben a hím a nőstény fejére tekeredik U-alakban. íváskor a két hal kibocsátja az ikrákat, illetve a hímivarsejteket; ezután a nőstény farkának mozgatásával szétszórja az ikrákat. Az első párzás után a halak megpihennek néhány másodpercig vagy néhány percig, és utána folytatják a párzást.
Az afrikai harcsa szülők nem gondozzák az ikrákat és az ivadékokat. Az ikrákból hamar kikelnek az ivadékok. Az ivadék a fogamzás után 48-72 órával képes úszni.
Betelepítése A hal betelepítése a korai 1970-es években kezdődött, Közép- és Nyugat-Afrikában. Már ekkor észrevették, hogy igen jó a haltenyésztés céljából.
Az afrikai harcsa hamar nő és mindent elfogyaszt. Szívós és tűri a gyenge minőségű vizet. Egy medencében igen sok afrikai harcsa megél egymás mellett. Évente egy hektáros tóból 6 - 16 tonna halat lehet kifogni. A halpiacokon élve is eladható. Hamar válik ivaréretté és könnyen szaporodik fogságban.
Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk All Catfish Species Inventory Handbook on the rearing and artificial reproduction of the African catfish The African catfish Chari in the Bari, Homestead rearing of African catfish
Kategória:Zacskósharcsafélék Kategória:Halfajok Kategória:Afrika halai Kategória:Ázsia halai Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Magyarország halai Kategória:Európa halai Kategória:Inváziós fajok