Čalinec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Maruševechez tartozik.
Fekvése Varasdtól 12 km-re nyugatra, községközpontjától Maruševectől 1 km-re északra, a Zagorje hegyeinek keleti lábánál, a Drávamenti-síkság szélén enyhén dombos vidéken fekszik.
Története A maruševeci uradalom részeként évszázadokig a Vragovicsok voltak a birtokosai. 16. századi várkastélyát is ők építették. Miután 1716-ban Vragovics Ferenc Ádám fiú örökös nélkül halt meg, a birtokot Csernkovácsi Kristóf zágrábi alispán és a báni testőrség kapitánya örökölte. Miután, ő már a következő évben, 1717-ben, Zrínynél elesett a török elleni harcokban, a Pásztory család tulajdonába került, ezután a Kanotayaké, majd a Patacsichoké lett. A Patacsichok 1817-ig voltak a tulajdonosai, amikor a család utolsó férfi tagja is meghalt. Ezután a Draskovichok, majd a Kereskényi család birtoka, végül 1883-ban Pongrátz Oszkár vásárolta meg Ferenc fia számára és kastélyát kényelmes kúriává építtette át. A falunak 1857-ben 117, 1910-ben 303 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 167 háza 579 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 117 177 218 282 314 303 338 408 446 547 589 552 603 615 579 572 513
Nevezetességei A Pongrátz család kúriájátÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1074. a 16. században a Vragovics család várkastélyaként említik először. A 17. és 18. században bővítették. Tőlük a gróf Draskovics család örökölte. Ők Trakostyán felújítása miatt eladták a Kereskényieknek. Tőlük szerezte meg a Pongrátz család. Mai formáját a 19. század végén nyerte el, amikor Pongrátz Oszkár terasszal, erkélyekkel, faragott falépcsőkkel díszített kényelmes kúriává építtette át. A második világháború után egy ideig hadiárvákat gondoztak itt, majd 1955-ben községháza lett. Később lakásokat alakítottak ki benne, melyekben még mindig laknak, bár az épület egyre rosszabb állapotban van. Eredetileg 2,7 hektáros parkjából kevés maradt meg. A kastély mellett elvezető új út valósággal kettészelte, jelentős részét házakkal beépítették. A kastély mellett álló tiszafa az egyik legnagyobb Horvátországban.
Külső hivatkozások A község hivatalos oldala A község információs portálja A Zagorje kastélyai
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései