A vizuális szociológia egy olyan szakterület a szociológián belül, mely a vizualitáson keresztül térképezi fel a társadalmi világot.
A vizuális szociológia intellektuális elkülönülése a korábban kifejlődött vizuális antropológiától [Collier-Collier 1986] csak a 20. század 70-es éveiben megy végbe, intézményesülése pedig még annál is később, 1980 környékén. A hetvenes évek közepétől már találkozhatunk kurzusokkal az amerikai egyetemeken. Ennek az altterületnek az eredete a Nemzetközi Vizuális szociológia Szövetség (IVSA)-hez köthető, amely minden évben ülésezik és közzéteszi a saját tudományos publikációit, / 1472586X.asp Vizuális Tanulmányok.
Az IVSA alapító tagjai érdekeltek többnyire szociológiai kontextusban történő fotózásban, filmezésben és dokumentumfilm-készítésben. Azonban a vizuális szociológia - elméletileg legalábbis - tanulmányaiban felhasznál mindenféle vizuális anyagot, a társadalmi világ minden képi kiterjedését. (Plakátok, graffiti, fotó, internet, reklámok, újság, mozi stb.)
Az IVSA-hoz hasonlóképpen, az újonnan alakult Brit Szociológiai Társaság Vizuális Szociológiai Kutatócsoport, melynek tagjai főként olyan brit kutatók és akadémikus dolgozók, akik számos társadalomtudományi területeken olyan hálózat tagjai, amely feltárja a meglévő és a kialakulóban lévő vizuális kutatási módszereket és módszertanokat.
Elmélet és módszer Legalább három megközelítése létezik a gyakorlati vizuális szociológiának:
Adatgyűjtés kamerákkal és más rögzítési technikák Ebben az összefüggésben a kamera hasonló a magnetofonhoz. Film és videókamera különösen alkalmas az adatok összegyűjtésére a kísérlet és a kis csoport-kölcsönhatások, iskolai tanulmányok, néprajz, résztvevők megfigyelése, szájhagyomány kutatása során. A videó rögzíti azokat a dolgokat, amelyeket nem tudnak megőrizni még a legjobb kutatói "jegyzetek" sem. Az adatvesztés hasonlóképpen fennáll hangfelvételek megőrzése esetén is, hiszen az adat nem áll rendelkezésre még a leggondosabb magyarázó jegyzetekkel ellátott átiraton sem: hangszín, zene egy-egy hang, ragozás, hanglejtés, morgás és nyögés, a beszéd üteme, és a helyzet adta torzításból adódóan sok félreértés adódhat. Az új kutatási technika megjelenésével az információk egy másik csatornája nyílik meg, képi felvételek megőrzése még több információt képes tárolni. Például a felemelt szemöldök, ökölbe szorult kéz, mellyel egy szempillantás alatt lehet átalakítani a látszólagos értelmét a szavaknak, a testbeszéd olvasásán keresztül felfedezhetjük az iróniát, szarkazmust, vagy ellentmondást.
A vizuális rögzítési technika nem teszi lehetővé számunkra, hogy manipuláljuk az adatokat. A természettudományokban a vizuális felvételeket már régóta alkalmazzák, mert lehetőség nyílik arra, hogy gyorsítsák, lelassítsák, megismételjék, megállítsák, és kinagyítsanak érdekességeket. Ez ugyanaz a társadalomtudományokban is, könnyebb a felvételeken keresztül tanulmányozni egy egy jelenséget, ami pl: túl gyors, vagy túl lassú, vagy túl ritka vagy túl nagy vagy túl kicsi ahhoz, hogy közvetlenül a vizsgálatba vegyük. A lefolyása alatt pontos megfigyeléseket végezhetünk. A szociológusok számára a legnagyobb áttörés mégis az, hogy a kamerák segítségével a szociológusok olyan eseményeken, helyeken is végezhetnek megfigyeléseket, ahol egy külső személy jelenléte torzítaná a végső eredményeket, vagy ahová nem mehet a kutató, mert veszélyes, személye kellemetlen, vagy egyszerűen csak el kell távolítani a megfigyelőtől az eseményt, ilyen sajátos helyzetek például a társas viselkedés tanulmányozása során lépnek fel.
Lásd még Vizuális antropológia Vizuális kommunikáció Vizuális kultúra
Külső hivatkozások IVSA website BSA Visual Sociology Group (UK) ArtLab website Visual Sociology in Russia
Articles on Fieldwork
Kategória:Szociológia